A Hagyományok Háza évek óta húsvéti gyerekfoglalkozásokat szervez. Az együtt töltött órák alatt a kisiskolások a kereszténység legnagyobb ünnepéhez fűződő népi hagyományokat ismerhetik meg játékos formában.
Húsvét közeledtével a Hagyományok Háza munkatársa Burján Istvánt, a pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusát kérdezte két helyi népszokásról: a hosszúhetényi báránylesről és a bólyi Emmausz-járásról.
A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjti időszak idén március 4-én veszi kezdetét a Gergely-naptár szerint ünneplő görögkatolikusoknál.
Pályázat címe: „Túl a Tiszán II.” – Határon túl élő magyar anyanyelvű gyerekek húsvéti ajándéka.
A Kárpátalja anno sorozat évről évre egy-egy pászkaszentelést ábrázoló képpel köszönti húsvét ünnepét. Az oldalunkon láthattunk már makkosjánosi, batári, kőrösmezői és hajasdi fotókat ebben a témában.
Ezen a héten kezdődött meg a keresztények húsvét előtti 40 napos nagyböjti időszaka, amely a lélek és a test megtisztításából és a feltámadás ünnepére való felkészítéséből áll.
„Mindenható Uralkodó, ki minden teremtményt bölcsességgel alkottál, ki bennünket a te kimondhatatlan gondviselésed és jóvoltodnál fogva lelkünk és testünk megtisztulására, a szenvedélyek megfékezésére, és a feltámadás reményének biztosítására e legszentebb napokba helyeztél, ki negyven nap eltelte után kedves szolgádnak, Mózesnek kőtáblákon isteni kézzel írott törvényeket adtál: add meg nekünk is, ó, Jóságos, hogy jó harcot…
A Nagybereznai járásban, Hajasdon készült az 1930-as években az a felvétel, amelyen épp a pászkás kosarakat hozzák a templomból a szentelést követően a családok.
Minden reményünk alapja a Názáreti Jézus halálból való föltámadása! Aki ezt nem hiszi, annak optimizmusa hamar elapad az élet fájdalmas próbatételei után.
Húsvét közeledtével szokásosan megugrik az igény a pihe-puha tapsifülesek iránt, ezekben a hetekben sok szülő dönt úgy, hogy a gyerek örömét szem előtt tartva házi nyúl vásárlására adja a fejét.
End of content
End of content