Rendhagyó költészet napi alkalom a Verbőci Középiskolában
Április 11-e a magyar költészet napja. A jeles napról megemlékeztek Kárpátalja magyar iskoláiban, így a Verbőci Középiskolában is.
irodalom
-
-
Irodalmi Nobel-díj: csaknem 200 jelölt
Összesen 198 jelöltje van a 2013-as irodalmi Nobel-díjnak, közülük 48 írót még egyszer sem terjesztettek fel az elismerésre.
-
Az irodalomban nincs Trianon
Honlapunkon már korábban olvashattak arról a fiatalemberről, aki nemcsak színész, hanem főszerkesztő, előadó, énekes, és, mint kiderült, otthonosan mozog az irodalomban is.
-
„A megbocsátás viszi előbbre a világot” – beszélgetés Kátai Istvánnal
Kátai István erdélyi színművész, aki színészi tevékenysége mellett számos oldaláról megmutatkozik a magyar kulturális életben, úgy Erdélyben, mint Magyarországon: főszerkesztő, előadó, énekes.
-
Egy élet az irodalom és a régészet vonzásában
Valószínűleg nincs olyan magyar, aki ne ismerné Móra Ferencet, a Kincskereső kisködmön, a Rab ember fiai, az Aranykoporsó s megannyi szépséges mese, humoros írás alkotóját. Kevésbé ismert tény viszont, hogy a később róla elnevezett szegedi múzeum igazgatója tanított, újságíróként is dolgozott, s régészként is megállta a helyét. De miként emelkedett fel egy vékonypénzű kiskunfélegyházi szűcsmester…
-
Fókuszban Kelet-Európa, az identitás és a cenzúra
Ismét Lengyelország, Ukrajna és Fehéroroszország irodalmát helyezi középpontjába idén a Lipcsei Könyvvásár.
-
Könyvajánló: Madártávlat
Fekete Gyula: MadártávlatElbeszélések – mesék (A szerző válogatása)Intermix – TrikolorUngvár – Budapest, 1993
-
Cholnoky Viktor, a modern hős
Az elvágyódás írója volt, miközben szépírói tevékenysége úgyszólván egyetlen műfajhoz, a novellához kötődött, mégis, rendkívül sokoldalúnak tekinthető Cholnoky Viktor művészi tevékenysége.
-
75 éve halt meg József Attila
Hetvenöt éve, 1937. december 3-án halt meg József Attila, a magyar költészet egyik legnagyobb alakja.
-
A könyv, amely felforgatta a Szovjetuniót
Ma már a 20. század egyik legnagyobb hatású könyvének tartják az Ivan Gyenyiszovics egy napját, amelyet először 50 éve, 1962 novemberében publikáltak a Szovjetunióban. A szerző, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin saját gulagbeli tapasztalatait vetette papírra, de ezt az őszinteséget Moszkva akkor nem díjazta, megfosztotta állampolgárságától és kiutasította az országból a fasisztának, kapitalistának és népellenesnek bélyegzett renitens…
End of content
End of content