Sajnos, nemegyszer előfordul, hogy magyar szülők – bár lakóhelyükön magyar iskola vagy iskolai tagozat is működik – ukrán tanintézetbe vagy kéttannyelvű iskolák esetében az oktatási intézmény ukrán tagozatába íratják be gyermekeiket. Úgy gondolják, gyermekük csak abban az esetben tanulja meg az államnyelvet, ha ukrán iskolába jár, pedig sok-sok példát hozhatunk fel annak bizonyítására, hogy ez…
Az utóbbi időben Kárpátalja nem egy magyar vagy részben magyar tannyelvű iskolájában komoly gondot jelentett, hogy csökkent a magyar első osztályba beíratott gyermekek száma. Igen örvendetes tény viszont, hogy az idén két magyar első osztály nyílt a negyedrészben magyarlakta ugocsai város, Nagyszőlős középfokú anyanyelvű tanintézetében, a Perényi Zsigmond Középiskolában.
Nemzetrészünk sok, félretájékozódott szülője azt hiszi, hogy csak úgy biztosíthatja gyermekei boldogulását az életben, illetve magának az államnyelvnek a megismerését, ha ukrán tannyelvű iskolába járatja fiait és lányait. Pedig statisztikai adatokkal is meg lehet cáfolni ezt a téves megállapítást, s nagyon sok érv szól amellett, hogy a diákoknak igenis anyanyelvű iskolában érdemes tanulniuk.
A szovjet korszak elszlávosító politikája, egyes ukrán iskolai vezetők magyarellenessége, valamint sok magyar szülő öntudatlansága miatt Kárpátalja megannyi településén előbb bezárásra került a magyar tannyelvű iskola, a rendszerváltást követően pedig vagy nem sikerült újraindítani az anyanyelvű oktatást, vagy ha sikerült is, a frissen újjászületett magyar iskola pár éven belül elsorvadt.
Néhány nappal a tanévkezdés előtt érkezett a jó hír Tiszapéterfalváról, hogy a helyi magyar középiskolában idén előreláthatóan nem indul ukrán tannyelvű első osztály. „Minden jel arra vall, hogy bár tavaly nem tudtuk megakadályozni az ukrán első osztály elindítását, idén nem kerül rá sor ismét – jelezte lapunknak Virág László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi…
Minden szülő szeretné, ha gyermeke elsajátítaná az ukrán nyelvet, s teljes értékű embernek érezné magát hazájában. A gyermek fejlődésének azonban korántsem tesz jót, ha az anyanyelvi környezetből hirtelen olyan közegbe kerül, ahol környezete szavaiból egy szót sem ért. Hogy hogyan hat a gyermekre e helyzet, arról Hutterer Évát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola…
Több éve fut a „Szülőföldön magyarul” program, amelyet oktatási-nevelési támogatásként szoktunk emlegetni. A program alapvetően ahhoz kíván hozzájárulni, hogy minél vonzóbbá tegye a magyar oktatási intézményeket a szülők számára. Néhány éve a programot az óvodásokra is kiterjesztették.
Varga Béla a lembergi Szvit Kiadó ungvári magyar tankönyvszerkesztőségének a vezetője, a Magyar Távirati Iroda ungvári tudósítója, 1956-ban az ungvári járási Szalókán született. Apja vasúti pályamunkás, anyja háztartásbeli volt, ennek ellenére fiatalabb húgával mindketten egyetemet végeztek, bár magyar iskolába jártak, és olyan településen nőttek fel, ahol ma is csak magyarul beszél mindenki.
Sorozatunkban, mellyel a magyar iskolához szeretnénk kedvet csinálni a gyermekük számára mostanában tanintézményt választó szülőknek, Punykó Mária, az Irka című gyermeklap főszerkesztője vall arról, hogy mit jelentett egykor, s mit jelent ma a magyar iskola.
A gyermekeik számára többségi tannyelvű iskolát választó határon túli magyar szülők motivációit elemző kutatás esettanulmányait mutatták be június 26-án Budapesten.
End of content
End of content