Április 11-e szimbolikus dátuma a magyar nemzetnek: 1964 óta ezen a napon méltatjuk a költészet napját. Ötven év elteltével ez a nap nemcsak József Attila születésnapját és a szó, az írás mágikus erejét hirdeti, hanem a nemzeti összetartozást is.
Április 11-én 15-ik alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szervezésében a Bátyúi Középiskolában a magyar költészet napját méltató Bátyúi Költészeti Napokat.
A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik.
Hihetetlen szegénységből indult életútja, ám nemzetünk ünnepelt költőjeként ért annak végére. Gyermekkora jó részét egy lakásnak használt istállóban töltötte, évtizedekkel később, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkáraként viszont az akadémia pompás, reneszánsz stílusú palotája lett az otthona.
Az átmenet költőjeként emlegetik a magyar lírában, aki a szenvedélyes romantika és a titokzatos szimbolizmus között alkotott. Gina imádója, a Húsz év múlva és a Harminc év után szerzője nemcsak szerelmi, hanem filozofikus verseivel is nyomot hagyott. Vajda János 1897. január 17-én, 117 éve hunyt el Budapesten.
„Lobog az éjszakában, haján a hó, száján a hó, rohan a hófúvásban” − szól a XX. századi költő egyik legszebbnek vélt verse, az Asszony a hófúvásban, amelyet az idős korában őt ápoló, 25 évvel fiatalabb szerelméhez írt.
Ma 76 éve, hogy a balatonszárszói síneken a vonat elé lépett – máig tisztázatlan, hogy önszántából vagy véletlenül.
A költészet segítségével próbálnak segíteni a Nagy-Britanniában élő mintegy 800 ezer emlékezetvesztésben szenvedő emberen a speciális intézményekben és kórházakban.
A X. Castello di Duino Nemzetközi Költészeti Színház Verseny kiírásra került 30 év alatti fiatalok számára. A versenyt az UNESCO Olasz Nemzeti Bizottsága és az olasz Külügyminisztérium támogatja.
A magyar-olasz kulturális évad eseményére a magyar alkotók mellett Svédországból, Németországból, Szlovákiából és Ukrajnából is érkeztek pályázatok.
End of content
End of content