Kárpátalja anno: Turjaremete költője
„Köszöntöm erdős szülőföldemet, Ung mentében a hegyeket, Szép Nevickét, mely bár kertté varázslák, Dacosan hordja még Bercsényi várát; S a völgyet, amely kezdve Perecsenytől, Csekély hóditás a nagy rengetegből, Napos benyíló, két hegyközti résen – E tájt esett meg az én születésem. Kilencvenhétben, hogy ha jól tudom –Hogy költővé, tán nem kell mondanom –…