Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak „hulladék-DNS”-ből áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.
A bozótszajkók azonnal értesítik a társaikat, ha egy madártetemmel találkoznak. Az üzenettel a többi madarat is védik az esetleges veszélytől.
A történelmi Magyarország délkeleti szegletében a rég kihunyt tüzű, hajdani hatalmas vulkán, a Hargita emeli csúcsát az ég felé. Tőle északra és délre pedig változatos formájú bércek, fenyvesek közén rohanó patakok teszik varázslatossá a Kárpátok hegyhullám-horizontja által övezett Székelyföldet.
Egy svéd kutatócsoport tanulmánya szerint, ami a globális élelmiszerellátás és az édesvíz elérhetősége közti kapcsolatot vizsgálja, többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy annyi húst együnk, mint most. A következő negyven évben le kellene szoknunk az állati eredetű ételekről, mert az állattartás vízigénye többszöröse a mezőgazdasági növénytermesztésnek és minden cseppre szükségünk lesz, hogy a növényekből megtermeljük…
A fiatal kutatók nemzetközi fórumán, Londonban is bemutatta kutatási témáját, a hőlégmotoros napkollektorrendszert Kecsenovity Egon, akinek angliai útját a Magyar Innovációs Szövetség támogatta.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszékének és az MTA-BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoportjának munkatársai – Bordács Sándor, Kézsmárki István, Szaller Dávid és Demkó László – japán és észt kutatókkal együttműködésben először mutatták meg, hogy az anyagok kiralitása mágneses térrel változtatható.
Az elhízás és egyes anyagcsere-rendellenességek gyorsíthatják a szellemi leépülést – állítják francia és brit kutatók a Neurology című szakfolyóirat legfrissebb számában közzétett tanulmányukban.
A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) tizenharmadik alkalommal hirdeti meg tudományos konferenciáját, melyre Kolozsváron kerül sor, 2012. november 9–11. között.A konferencián való részvétel előfeltétele az egyetemi végzettség, valamint 2 évnél nem régebbi kutatás bemutatása.
A Magyar Természettudományi Múzeum 265 múmiájának tanulmányozásával keresik az orvoskutatók az újabb módszereket a tuberkulózis elleni küzdelemhez. Az 1994-ben fellelt mumifikálódott holttestek csontjainak 89 százalékában találtak TBC-re utaló nyomokat, ám csak 35 százalékuk halálát okozta a gyilkos kór, ami azt jelenti, hogy a múmiák fennmaradó 65 százaléka genetikai ellenálló képességgel rendelkezhetett.
A jákópapagáj valószínűleg hasonlóan fogja fel az ok-okozati összefüggéseket, mint egy hároméves gyermek, képes ugyanis kizárásos alapon dönteni: amennyiben tudja, hogy két doboz közül az egyikben van eleség, döntéshozatalához elég, ha az üres dobozt rázzák meg – mutatták ki német és osztrák kutatók.
End of content
End of content