Lőrincz P. Gabriella

ünnepvasárnap virággal tele az oltára mozdíthatatlanmost sem kérdezem

a párnán az illatod te valahol máshol alszol el eszedben sincs csillagot kémlelni nehogy arra gondoljak hogy az ég feszül felettünk ez nem romantika még ablak sincs a szobán csak görcsök vannak fájdalom szorít hitetlenkedve gyógyszert teszek a nyelvem alá hallgatok  idegenek mondják szívroham vitte el 

az apostolok most is köztünk járnak nem tudjuk melyik merre ment a fejre állt világban halkan szól az ige hallunk háborúkról hét gyertya ég köztünk mint gyorskezű gyilkos az Ebola ki tervezte  nincs mitől tartani meg kell lennie