Hová tűnt 300 ezer magyar?
Tíz év alatt közel 300 ezerrel csökkent a magyarság létszáma azokban a határon túli országokban, ahol 2011-ben népszámlálást tartottak.
Tíz év alatt közel 300 ezerrel csökkent a magyarság létszáma azokban a határon túli országokban, ahol 2011-ben népszámlálást tartottak.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzata és a magyar kormány januárban kezdi meg az egyeztetéseket a szabadkai egyetem létrehozásáról – írta a Magyar Szó című délvidéki napilap hétvégi számának internetes oldalán.
A népek melyik kohójából származik a magyarság? Kik a rokonaink? Hol leljük fel őket? Ezek a kérdések nagy erővel törtek felszínre a XVIII. század utolsó harmadában, valamint a XIX. század folyamán.
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzata és a magyar kormány januárban kezdi meg az egyeztetéseket a szabadkai egyetem létrehozásáról – írta a Magyar Szó című délvidéki napilap hétvégi számának internetes oldalán.
Az elmúlt két évben Csíkszeredán, Kolozsváron és Szabadkán adták be a legtöbb honosítási kérelmet, ezek száma az idei év végére elérheti a félmilliót – közölte a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön, tájékoztatva egyúttal arról is, hogy a jövőben egyszerűsödik a honosítási eljárás.
Talán feltűnt Beregszász lakóinak, hogy ez év őszén gyakran lepték el a város főterét gyerekcsoportok, felbolydítva az amúgy nyugodt kisváros csendes napjait. Azt is rögtön megállapíthatták, hogy nem helyi gyerekekről van szó (a kárpátaljaiaknak – tapasztalataim szerint – ennek felismerésére különös képességük van).
A választások éve volt 2012 a határon túli magyar közösségek számára, és egyáltalán nem sikerült komoly eredményeket elérni, a kormányokból kiszorultak a magyar erők.
Répás Zsuzsanna szerint a megvalósítás éve volt 2012 a nemzetpolitikában.
Konszolidálódott az intézményrendszer, előbbre léptünk a határ menti térségek fejlesztésénél, az oktatáspolitikában, de nem szabad „hátradőlni” – véli Németh Zsolt.
Nem nyilvánította regionális nyelvvé a magyart Kárpátalján pénteki ungvári ülésén a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amely az ukrán nyelvtörvény helyi alkalmazásáról hozott döntésében annyit ismert el, hogy az ukrán mellett – a románnal és a ruszinnal együtt – a magyar is elterjedt nyelv a régióban, s ezt figyelembe kell venniük az illetékes önkormányzatoknak.
End of content
End of content