Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: virágkötő
Petőfi Sándor írta egykor Az árva lyány című versében:
mesterség
-
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: zenész
Aki a zenét szereti, soha nem lehet igazán boldogtalan – vallja Franz Schubert osztrák zeneszerző.
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: fafaragó asztalosmester
Jó bornak nem kell cégér – mondja a közmondás.
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: kéményseprő
Kéményseprőt látok, szerencsét találok! – kiáltunk fel, amikor meglátunk egy kéményseprőt, s gyorsan megforgatjuk ruhánk egyik gombját (már az is szerencse, ha nem cipzáras az öltözékünk).
-
Kézművesek utcája a beregszászi városnapon
Beregszász alapításának 950. évfordulójára háromnapos rendezvénnyel készült a város.
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: bőrdíszműves és szíjgyártó
Ritka, sokak által alig ismert mesterséget űz Petrusinec Volodimir, aki gyermekkora óta foglalkozik szíjgyártással, lószerszámok készítésével, illetve az utóbbi időben a bőrdíszművességgel.
-
Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: református lelkésznő
Magyarországon született, Angliába készült, végül Kárpátalján telepedett le nyolc évvel ezelőtt Katona Viktória református lelkésznő.
-
Kárpátalja anno: Drótos mesterség
A drótos mesterség közel háromszáz éves múltra tekint vissza.
-
„Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere”: kályhásmester
A 46 éves Tóth István Nagybégányban lakik feleségével és két gyermekével.
-
„Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere”: focista
Hétről hétre bemutatjuk egy honfitársunkat, aki mesterségét, hivatását űzve vált ismertté, s tette azzá Kárpátalját is.
End of content
End of content