A megértéstől függ a nyelvi kérdés? – Babják Edit az államnyelvi biztos látogatásáról
A nyelvkérdés terén felmerült problémák többsége a meg nem értés miatt alakult ki.
A nyelvkérdés terén felmerült problémák többsége a meg nem értés miatt alakult ki.
Az antik szállóige szerint egy görög ifjú folyton azzal dicsekedett, mekkorát tud ugrani Rodosz szigetén, s barátai, amikor ráuntak állandó hetvenkedésére, azt mondták neki: „Itt van Rodosz, itt ugorj!”
Félrevezetőnek és károsnak nevezte a nyelvi jogok bővülésének „ünneplését” a romániai egészségügyi törvények múlt heti módosításával kapcsolatban az erdélyi Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) keddi közleményében, a csoport szerint ugyanis törvénymódosítás nem biztosít új nyelvi jogokat.
Országos tendencia Romániában a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása, de a román társadalomnak és a világnak is tudnia kell, hogy az 1,3 milliós közösséget nem lehet elhallgattatni, jogaitól ismét megfosztani – hangoztatta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) szenátusi frakcióvezetője.
Honnan lesz pénz a törvény alkalmazására? Ki állja a költségeket?
Igaz-e az, hogy a kétnyelvűség bevezetése a hivatali életben hatalmas és fölösleges kiadásokkal jár?
Hogyan kell eljárni akkor, ha a nyelvhasználat szabályozásában ellentmondás van a nyelvtörvény és más ukrajnai jogszabályok között?
Valóban korlátozza-e az ukrán anyanyelvűek nyelvi jogait az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény?
Az, hogy a törvény engedélyezi a regionális nyelvek használatát az állami hivatalokban, azt is jelenti, hogy itt nem is kötelező használni az államnyelvet?
Ki felel a törvény végrehajtásáért? Kin lehet számon kérni, ha a jogszabályt nem alkalmazzák a gyakorlatban?
End of content
End of content