Tényleg jobb az olvasás, mint az internetezés?
Valóban boldogabb és kiegyensúlyozottabb az, aki internetezés helyett olvas, vagy televíziót néz?
Valóban boldogabb és kiegyensúlyozottabb az, aki internetezés helyett olvas, vagy televíziót néz?
A koronavírus-járvány első, tavaszi hulláma idején a 70-80 százalékot is elérte a növekmény.
Olvassunk, mert különben nem lesznek gondolataink és mindig azt hisszük majd, hogy csak nekünk van és lehet igazunk a világról, az életről, szerelemről és a jövőről.
Ha már nem emlékszik, mit olvasott utoljára, itt az ideje, hogy elővegyen egy könyvet!
Szó szerint leesett elém. Talán szándékosan, saját akaratából, de semmiképp sem kényszer hatására. Pedig fél éve még bujkált előlem. Sehol sem találtam. Most meg tessék: kis híján a lábamra esett. Egyből felkaptam, de visszatenni már nem sikerült ilyen gyorsan.
Kevesen tudják, hogy az olvasás több, mint egyszerű kikapcsolódás és kellemes időtöltés. Valójában mindezek mellett kifejezetten egészséges is. Még akkor is, ha csupán napi öt-tíz percet tudunk rászánni.
Mintegy 1,4 millióval több szót hallanak ötéves korukig azok a gyerekek, akiknek szülei naponta öt könyvet is elolvasnak nekik, mint azok, akiknek szülei soha nem olvasnak mesét – állapították meg az Ohiói Egyetem kutatói.
Bár sokan állítják, hogy egy-egy könyv elolvasása megváltoztatta az életüket, mostanra tudományos bizonyítékot is sikerült találni arra, hogy a regények valódi, mérhető jótékony változást hoznak létre az agyunkban.
Kevesen tudják, hogy az olvasás több, mint egyszerű kikapcsolódás és kellemes időtöltés. Valójában mindezek mellett kifejezetten egészséges is. Még akkor is, ha csupán napi öt-tíz percet tudunk rászánni.
Gereben Ferenc: Olvasáskultúra és identitás – A Kárpát-medence magyarságának kulturális és nemzeti azonosságtudata. Lucidus, Budapest, 2005.
End of content
End of content