Megdőlhet a vadászó férfiak és a gyűjtögető nők elmélete
Az őskorhoz köthető hagyományos felfogás szerint a férfiak nagy állatokra vadásztak, a nők pedig gumókat, gyümölcsöket gyűjtöttek, és a gyerekekre felügyeltek.
Az őskorhoz köthető hagyományos felfogás szerint a férfiak nagy állatokra vadásztak, a nők pedig gumókat, gyümölcsöket gyűjtöttek, és a gyerekekre felügyeltek.
Az indonéziai Flores szigetén 2003-ban felfedezett apró emberős csontjainak eddigi legátfogóbb vizsgálata során kutatók kimutatták, hogy a Homo floresiensis valószínűleg egy afrikai ősből fejlődött ki, és nem a Homo erectusból, ahogyan eddig feltételezték.
Eszközhasználó lehetett, két lábon járt, de a fák ágain is biztonsággal mozgott a Homo naledi, az ember távoli, ősi „unokatestvére” – derült ki a tudományos szenzációt jelentő dél-afrikai leletegyüttes új elemzéséből, mely a kéz- és lábcsontokkal foglalkozott.
Vajon elképzelhető-e az, hogy egy ősember, akinek az élelemszerzés tette ki a napját, válogatott? Nem valószerűbb az, hogy mindent megevett, ami az útjába került?
A neandervölgyi ember előbb készített célszerszámot, mint a Homo Sapiens, állítja egy új tanulmány, amelyhez Délnyugat-Franciaországban gyűjtöttek adatokat. Ez a felfedezés újabb ellenérv abban az elméletben, hogy a modern ember őse hozta el a fejlett technológiát Európába.
Kutatók újabb Neander-völgyi-leletek alapján úgy vélik, Görögország az Afrikából érkező ősemberek egyik fontos vándorlási útvonala lehetett.
Trópusi füvekkel és sással táplálkozott távoli ősünk, az Australopithecus bahrelghazali három – három és fél millió éve Afrikában – derítette ki csádi leletek alapján egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratának – PNAS – online kiadásában publikálta.
Kőkorszaki „csúcstechnológiát” alkalmazott 71 ezer évvel ezelőtt a fekete kontinensen a Homo sapiens, kreativitásának tárgy bizonyítékait egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel Dél-Afrikában, Mossel Bay város közelében egy barlangban.
A kőkorszak embere jóval kevesebb húst és több növényi táplálékot fogyasztott, mint eddig feltételezték – derítették ki a Cambridge-i Egyetem tudósai, akik vizsgálataikról a Journal of Physical Anthropology című folyóiratban számoltak be.
Nyolcszázezer éves a kannibalizmus legkorábbi ismert európai esete – derítették ki spanyol kutatók, akik tanulmányukat a Journal of Human Evolution folyóirat online változatában tették közzé.
End of content
End of content