Magyar archeogenetikusok és régészek megtalálták a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésében. Genetikai vizsgálataik azt mutatták, hogy nem kultúraátadás, hanem valódi népvándorlás zajlott a mai Nyugat-Magyarországon át – adta hírül portálján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Az izraeli Názáretben dolgozó régészek azonosíthatták azt az első században használt kőépületet, amelyben József és Mária, valamint gyermekük, Jézus élt és nevelkedett.
Az óegyiptomi történelem izgalmas korszakának megismeréséhez vihetnek közelebb az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyiptológusainak ásatásai, akik az ókori Théba nekropoliszában Hatsepszut királynő korának egyik legbefolyásosabb személyisége sírkápolnáját tárják fel.
Felerősödhet a régészet szerepe a magyar őstörténet kutatásában, hiszen hatalmas a feltáratlan anyag. Egy új régészeti leletanyagra hivatkozva a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Őstörténeti Témacsoportja úgy véli, nem vándoroltak évszázadokig a magyar törzsek, csupán öt-hat évtized alatt érhettek el az Urál vidékétől a Kárpátokig.
Akár Jézus is prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt első századi zsinagógában – közölte a Háárec című újság honlapja.
Elsüllyedt ókori települést, „víz alatti kis Pompejit” tártak fel az Égei-tengerben, Délosz északkeleti partjainál – jelentette be közleményben a görög kulturális minisztérium.
A fogakban található ólom segítheti a nyomozók és a régészek munkáját, a szervezetbe beépült ólom vizsgálatából ugyanis következtetni lehet arra, hogy a vizsgált személy hol nőtt fel.
Rejtélyes víz alatti utat találtak horvát búvárok az Adriai-tengerben Split közelében – írta vasárnap a Jutarnji List című horvát napilap az MTI beszámolója szerint.
A nagyváradi várfelújításhoz kapcsolódó régészeti kutatások során a fejedelmi palota dél-nyugati szárnyában két jelentősebb épület maradványaira is rábukkantak: a középkori gótikus székesegyház nyugati homlokzatára és annak déli tornyára, valamint a Kisboldogasszony-templomra – írja Vásárhelyi-Nyemec Réka a kronika.ro-n.
Késő szarmata kori települést tártak fel régészek Békéscsabán, a mezőberényi út mellett. A szarmaták kései korszakából eddig kevés lelet került elő, a békéscsabai szarmata falu egy részét a városi hulladéklerakó bővítése során tárták fel – tájékoztatta Bácsmegi Gábor régész az MTI-t.
End of content
End of content