A regionális nyelvek használatának megszüntetését követeli a nyelvi ombudsman
Tarasz Kreminy egyes helyi önkormányzatok mind a mai napig nem ukrán nyelven folytatják az ügyintézést, ami sérti a hatályos törvényt.
Tarasz Kreminy egyes helyi önkormányzatok mind a mai napig nem ukrán nyelven folytatják az ügyintézést, ami sérti a hatályos törvényt.
Mi a helyzet akkor, ha járási szinten nem, de helyben eléri a magyar anyanyelvűek aránya a 10%-ot?
Mit jelent az a gyakorlatban, hogy a magyar – mivel a magyar anyanyelvűek aránya meghaladja a 10%-ot a megyében – egész Kárpátalján regionális nyelv?
Az elmúlt héten a Munkácsi járás három településén – Mezőterebesen (Sztrabicsovo), Beregszőllősön (Lohovo) és Borhalmon (Boboviscse) – a helyi önkormányzatok döntése alapján regionális lett a ruszin nyelv.
A KMKSZ Nagybakosi Alapszervezete szeretné elérni, hogy az ukrán többségű, de harminc százalékban magyarlakta, beregszászi járási helységben az ukrán mellett a magyar is váljon hivatalos nyelvvé. A községi tanácsi képviselőtestület azonban nemet mondott a regionális nyelvekről szóló jogszabály törvényerőre emelésére, a magyar nyelv regionális státuszának az elismerésére, noha a jogszabálynak már akkor is életbe kellene…
Először is szögezzük le, Ukrajna nem jogállam. Az elfogadott normaszövegek nem érvényesülnek automatikusan, pontosan. Ha Ukrajna jogállam lenne, a nyelvtörvény életbelépésének, működésének nem lenne története, mert kihirdetése után az államapparátus azt azonnal betű szerint betartaná.
Miközben a 40 százalékban magyarlakta Csapon húzódik-halasztódik anyanyelvünk regionális nyelv státuszának az elismerése, a 25 százalékban magyarok által lakott Nagyszőlősi járásban megvalósult az, amiért csapi testvéreink még mindig küzdenek.
Bocán Péter, az Ungvári Járási Tanács képviselője, a KMKSZ Gálocsi Alapszervezetének elnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Gálocsi Községi Tanács legutóbbi ülésén olyan határozatot fogadott el, ami többek között kimondja: a községi tanács területén regionális nyelvnek nyilvánítják a magyar nyelvet.
A Tiszakeresztúri Községi Tanács képviselő-testülete megszavazta a magyar nyelv regionális státuszát Tiszakeresztúr, illetve a közigazgatásilag hozzá tartozó Karácsfalva községekre kiterjesztve.
Az október 19-én megjelent lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a Csapi Városi Tanács október 11-i plenáris ülésén elutasította Balogh Oszkár KMKSZ-es városi tanácsi képviselőnek azt a kezdeményezését, hogy nyilvánítsák regionális nyelvvé a magyart a 40%-ban magyarok lakta határvárosban.
End of content
End of content