Az iskolában rendszerint megtanuljuk-bemagoljuk a Pesten 1848. március 15-én kinyomtatott és felolvasott Tizenkét pontot, hiszen kötelező tananyag, de későbbi életünk során csak ritkán gondolkozunk el a tartalmán. Pedig nem árt, ha legalább ilyenkor, nemzeti ünnepünk alkalmából újra átfutunk a Landerer & Heckenast nyomda minden bizonnyal legismertebb „termékének” szövegén:
1848. március 15-én, estefelé egy politikai fogoly cellájába lépett be a budai helyőrségi börtön parancsnoka, bejelentve a rabnak, hogy Pest-Budán kitört a forradalom, majd védelmet kért a fogolytól (!), mert – mint mondta – a tömeg már útban van a tömlöc felé, hogy kiszabadítsa a jobbágyfelszabadításért, a nemzeti függetlenségért és a polgári jogegyenlőségért síkraszállt forradalmárt.
A Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa az 1956-os forradalom és szabadságharc napján, a szövetség székházában rendezett ünnepi megemlékezésen adta át a kimagasló irodalmi életműveket elismerő Arany János-díjakat.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki.
Kétszáz éve született a Borsod megyei Vattán Szemere Bertalan, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az 1848-49-es szabadságharc idején, a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után Magyarország miniszterelnöke.
Bagu Balázs: 1848-49-es emlékhelyek Kárpátalján. Hatodik Síp Alapítvány, Mandátum Kiadó, Budapest-Beregszász, 2002.
End of content
End of content