Régen azt hittem, a Szovjetunióval együtt a munkaszombat is megszűnik majd, de nem így történt. A lányom ugyan nem ismeri már azt a híres festményt, amelyen a proletariátus, a nagy forradalom vezére többedmagával, öltönyben (!) gerendát cipel a vállán ezen nevezetes alkalomból, de két évtizeddel a rendszerváltást követően még mindig megmozdul a szakállas emberke születésnapja,…
Ma már a 20. század egyik legnagyobb hatású könyvének tartják az Ivan Gyenyiszovics egy napját, amelyet először 50 éve, 1962 novemberében publikáltak a Szovjetunióban. A szerző, Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin saját gulagbeli tapasztalatait vetette papírra, de ezt az őszinteséget Moszkva akkor nem díjazta, megfosztotta állampolgárságától és kiutasította az országból a fasisztának, kapitalistának és népellenesnek bélyegzett renitens…
Az orosz képviselőház moszkvai épülete előtt tüntetett szerdán egy egykori szovjet ellenzéki személyiség, hogy méltányos kártérítést harcoljon ki azok számára, akik politikai foglyokként raboskodtak a Szovjetunióban.
A Szovjetunió széthullása után az egyes köztársaságokban hatalomra jutott vezetőknek ma már a gyermekei is komoly vagyonnal és befolyással rendelkeznek – aligha függetlenül felmenőik hathatós támogatásától – írta a bécsi Die Presse.
A fenti címmel jelent meg Horváth Lajosnak, az Országgyűlési Hivatal nyugalmazott szakfőtanácsosának, a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság Gervay Mihály-díjas tagjának tollából a régiónk postatörténetét bemutató kiadványsorozat következő darabja, a Kárpátaljai postatörténeti füzetek 11. része.
Jóllehet a Szovjetunió szétesésekor Oroszország átengedte Ukrajnának az Azovi-tengerben fekvő Tuzla-szigetet, a sziget ellenőrzése feletti vita néhány éve újból fellángolt. Maga a sziget – leszámítva stratégiai jelentőségét – nem túl fontos. Lényegében egy 6.5 km hosszú, 200-500 méter széles homokpad a Kercsi-öbölben. A sziget, néhány halász családtól eltekintve lakatlan.
A féltve őrzött titokra fény derül: a második világháború végén a KGB irányításával gyűjtötte be Európa-szerte – Magyarországon is – a Vörös Hadsereg műkincsek millióit. Ezek nagy része ma is Oroszország múzeumaiban látható. Állítólag már nem sokáig.
A szovjet kereskedelem mintegy fél évszázadon át véget érni nem akaró sorban állásokra kényszerítette az embereket valamilyen hiánycikk megszerzése végett, vagy a puszta lehetőségért, hogy megvásárolhassanak ezt-azt.
Harminc éven át nyaranta diákok tízezrei vedlettek át főiskolai és egyetemi hallgatókból építőmunkásokká, akik Szovjetunió-szerte iskolákat, gazdasági épületeket és lakóházakat emeltek. A diákok ezáltal nem elhanyagolható saját jövedelemre és szép emlékekre, az ország meg munkaerőre, illetve általa infrastruktúrára tett szert.
End of content
End of content