Kárpátalja anno: az ungvári vár eleste
Több mint háromszáz évvel ezelőtt, 1711. május 15-én esett el az ungvári erőd, mely jelentős szerepet töltött be a Rákóczi-szabadságharcban.
Több mint háromszáz évvel ezelőtt, 1711. május 15-én esett el az ungvári erőd, mely jelentős szerepet töltött be a Rákóczi-szabadságharcban.
A munkácsi várat az első világháborút követően egészen 1938-ig laktanyaként használta a csehszlovák hatalom.
„Áll még Munkács, áll az akasztófa, De szivemben félelem nem áll…” – olvashatjuk Petőfi versében.
Köztudott, hogy a Nagyságos Fejedelem mélyen kötődött édesanyjához, Zrínyi Ilonához, akit csak rövid ideig ismerhetett, s akitől ifjú korában végleg elszakították.
A huszti vár megunhatatlan témája a Kárpátalja anno sorozatnak. Költőket, utazókat, festőket ihletett meg ez a több évszázados erőd, mely romokban ugyan, de még ma is ott magaslik Huszt városa felett.
A Rákócziak sárospataki várának sub rosa (jelentése ‘a rózsa alatt’, átvitt értelemben ‘titokban’) terme sokak által ismert. A rózsákkal díszített plafonú szobában találkoztak 1666-ban a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői. Azonban egy másik, hajdan a Rákócziak tulajdonában lévő erődnek, a munkácsi várnak is van sub rosa terme. Maga a sub rosa kifejezés az ókortól használatos. A…
Munkács erődje Petőfi Sándort is megihlette 1847-ben, amikor a költő kárpátaljai körútján felkereste a Latorca-parti várost.
Csaknem nyolc évnyi részleges vagy teljes lezárás után februártól ideiglenesen megnyitják a turisták számára Déva várát – írta internetes oldalán a Nyugati Jelen napilap.
312 évvel ezelőtt, augusztus 17-én foglalták el Rákóczi kurucai Huszt erődítményét.
Néha elég egy szikra, egy szunnyadó parázs, s épületek, erdők válhatnak a tűz martalékává.
End of content
End of content