Okszana Zabuzsko: Ad hominem
Mint az autók füstje, egy sűrű gomolyfelhő
Folyton arcomra szállt indulásom óta…
Mint az autók füstje, egy sűrű gomolyfelhő
Folyton arcomra szállt indulásom óta…
A nap verse.
A mi utcánk olyan utca,
nem is utca, csak fél utca.
Verseken és leveleken keresztül mutatta be a két költőgéniusz barátságát.
„Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni
S a Május mégis ír, izgat, beszél.”
Szép életem százszor megáldlak!
Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.
Viruljon lobogónk, bomoljon mint a rügy, tavaszi kedvünk
sírokkal hintett földünket mindennél szebbnek lássa.
A lélek él,
Testvéreim,
És hitet nem cserél.
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké…
End of content
End of content