Sz. Kárpáthy Kata: vasárnapi szeánsz
A nap verse.
„Én nem ünneplem őt, én gyászolom”
„Mint felhők a nyári égen,
Érzeményim jőnek-mennek”
Mire a gesztenyefák gyertyái kigyúlnak,
s a Botanikuskert orgonái illatozva
vetnék magukat a Dnyipro habjaiba…
A jövőnkről, mert már nem csak kettőnké,
ideje volna most újra dönteni.
A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
Mulat a Nyár –
Te víg nótákat dalolsz a fülébe
És poharatok koccintásra vár.
Kevés és könnyen hervadó,
Gyöngéd, kicsiny és megható
A ragyogásom…
A csillagok helyéről
hidegfényű lámpák
bámulnak rám.
„nem cserélem el
Más boldog népek nemzetségére:”
End of content
End of content