Becske József Lajos: Egy nyár a mienk
Mérhetetlen,
Titokzatos Mélység.
Mérhetetlen,
Titokzatos Mélység.
Sírni szeretnék – s a szemem száraz,
Mint kiapadt kút árva gödre.
A múlt nem múlik el.
lakhatnál velem
egy tetőtéri szobában,
aminek a címét olyan
papírfecnire írjuk,
amit sose találunk meg.
Távcsövemben keresem homlokod középpontját,
bejelentkezik leshelyemen a vadászösztön,
közönyösen figyelem a vaddisznók nászát…
Esőharang borul rám
Fent-lent víz óvja ezt a földet
Bukdácsoló palackjaim
Egy nap hazamegyünk fapados vonaton,
nem viszünk mást, csak a régi szavakat…
A nap verse.
Egye meg a fene,
Csak egy kis benzin kellene,
Kellene,
Csak egy kis benzin kellene!
A bús biborkirályfi, naplemente
Búcsúcsókjától ég a dús kalász.
Néhány vidám tücsök már dúdorász
S ugy ing a földön csendes este enyhe,
End of content
End of content