Kárpátalja anno: Kárpátalja kiürítése 1944 októberében
A szovjet csapatok 1944. augusztus 27-én lépték át a magyar határt a Keleti-Kárpátokban az Ojtozi-szorosban.
A szovjet csapatok 1944. augusztus 27-én lépték át a magyar határt a Keleti-Kárpátokban az Ojtozi-szorosban.
A háborúnak már több mint hét évtizede vége, a világégés hatása mégis elér napjainkig – derült ki az M1 Világ című műsorából.
Tizenötezer fős tömeg jelenlétében avatták fel Huszton 1943. november 7-én az első világháborúban, valamint az akkor tartó második világégésben elesett hősök emlékművét. Az egész Kárpátalját megmozgató eseményen részt vett Kállay Miklós, Magyarország akkori miniszterelnöke.
Az első bécsi döntéssel Kárpátalja visszatért Magyarországhoz, ám a döntés érvényesítése nem ment egyszerűen.
Az interneten is kutatható már az első világháborúban a Magyar Királyság területén felállított katonai egységek és tagjaik története – hangzott el a http://www.magyarezredek.hu/ honlap indulása alkalmából tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Ezen a régi felvételen Ungvár első közúti hídjának építése látható. Az átjáró ötletét 1928-ban vetette fel Hrabár Konstantin ([1877–1938], 1921-től az Ungvár székhelyű Podkarpatszkij Bank elnöke, 1928-tól 1935-ig tanácsos, 1935-től Kárpátalja kormányzója).
86 évvel ezelőtt, 1929 májusában nyitották meg a csehszlovák hatóságok Ungvár határában a város első repülőterét.
Az első világháború és a görögkatolikus egyház címmel szervezett egyháztörténeti konferenciát november 26-án Beregszászban az Ortutay Elemér Szakkollégium, a GörögKör és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke.
Közel száz éve, 1916-ban készült az a képeslap, amely megörökítette a csapi református gyülekezet egykori templomát.
Az Árpád név hallatán Kárpátalján két fogalom juthat az eszünkbe: a honfoglalás és a második világháborús erődrendszer. Mindkettő Árpád fejedelemről és a Kárpátokról szól.
End of content
End of content