2017. február 8., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Aranka – magyar eredetű; jelentése: az arany szó kicsinyítőképzős származéka.

Salamon– – héber eredetű; jelentése: békés, szelíd.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A pénz kitaláció, haszontalan papírdarab, ami csak attól értékes, hogy nagyszámú ember értéket tulajdonít neki. A rendszer hitalapon működik. Nem igazság vagy valóság, hanem kollektív hit.”

Paul Auster

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93aeb8-a16d”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Tomcsányi Vilmos (Bp., 1880. február 8. – Bp., 1959. május 7.). 1942-től 1944 májusáig Kárpátalja kormányzói biztosa. A gimnázium elvégzése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogászdoktori diplomát, majd Berlinben, Párizsban, Londonban és az USA-ban képezte magát tovább. 1906-tól miniszteri fogalmazó az igazságügy-minisztériumban. 1918-tól miniszteri tanácsos lett, majd helyettes államtitkár a külügyminisztériumban. 1920-ban nemzetgyűlési képviselőnek választották a vásárosnaményi kerületben, amelynek 1926-ig kisgazdapárti képviselője volt. 1920-22-ben igazságügyi miniszter, 1927-38 között kormánypárti országgyűlési képviselő.

Mint elismert jogász, az 1930-as évek elején ő képviselte Magyarországot a Hágai Nemzetközi Bíróságon. 1941 decemberének végén Kozma Miklós halála után nevezték ki Kárpátalja harmadik kormányzói biztosának. Megtanult ruszinul. Tisztségéről 1944. március 19-én, Magyarország német megszállásakor mondott le.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Ferenczy Károly festő (1862) a 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, aki Nagybányán és Budapesten alkotta a legjelentősebb műveit: Józsefet eladják testvérei, Márciusi est, Madárdal, Hegyi beszéd, stb.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7aeb8-a16d”][vc_column_text]ISTEN IRÁNYÍTÓRENDSZERE (2)

„Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.” (Zsoltárok 25:9)

Hogyan tanulhatjuk meg felismerni Isten vezetését? Háromféle módon: 1) Imádság által. Thomas Kelly írta: „Van egy mód arra, hogy rendet tegyünk gondolatvilágunkban, több szinten is egyszerre. Az egyik szinten talán gondolkozunk, megvitatunk valamit, látunk valamit… de egy másik, mélyebb szinten ugyanekkor imádságban vagyunk… és különösen fogékonyak vagyunk az isteni sugallatokra.” 2) Engedelmesség által. Mi haszna van Isten útmutatásának, ha nem vagy hajlandó követni? És mi a helyzet azzal az útmutatással, amit már megkaptál a Szentírásból, de nem cselekedtél aszerint? Frank Laubach, akinek az élete az Istennek való engedelmesség jegyében telt, azt írta: „Nem éltem igazán… amíg el nem jutottam odáig, hogy teljesen eltökéltem, és újra meg újra elhatároztam, hogy keresni fogom Isten akaratát, és meg is fogom tenni azt, még ha minden porcikám nemet mond is, és így a helyes gondolkodásmóddal megnyerem a csatát. Olyan volt ez, mintha egy mély artézi forrás fakadt volna fel a lelkembe… Pénz, dicsőség, szegénység, akadályok – mindez semmit sem számított, mert ezer év alatt ezeket mind elfedik, de az olyan lelkület, mely az eltökélt engedelmességből fakad, az örökké él.” 3) Hit által. Vajon visszaéltek már ezekkel a szavakkal: „hiszem, hogy az Úr azt mondta nekem”? De még mennyire! Néha a vallási vezetők bevetik ezt a trükköt, hogy megkapják, amit akarnak. De ne öntsük ki a gyereket a fürdővízzel! Az igazság az, hogy nem lehet lelkileg növekedni, ha elzárkózunk a Szentlélek vezetése elől. Hinned kell – bármennyire észbontóan hangzik is – hogy Isten képes szólni hozzánk, sőt, nemcsak hogy tud szólni, de tényleg meg is teszi.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2aeb8-a16d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Emiliáni Szent Jeromos, nevelő

1481-ben született Velencében. 15 éves korától kezdve katonáskodott. 27 éves korában, 1508-ban katonai parancsnokként fogságba esett, és a börtönben rettenetes elbánásban részesült. Csodálatos szabadulása után bilincseit Treviso-ban a Szűzanya oltárára helyezte, és az árvák nevelésére szentelte életét. 1518-ban, 37 éves korában pappá szentelték. Mint pap, megalapította a szamaszkai szabályozott papok társulatát a betegek gondozására, és az árva gyermekek nevelésére. 1537. február 8-án halt meg a pestisjárvány áldozataként. Sírja Samascában van.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]