Az oktatási törvényről folytatott tárgyalás eredményei

A tavaly szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelyével kapcsolatos vitás kérdésekről folytattak megbeszélést Alsószlatinán június 22-én a magyar és az ukrán külügyminiszter, Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin, továbbá Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és Lilija Hrinevics, ukrán oktatási miniszter.

Az ukrán-magyar kormányközi munkacsoport tagjai a nap első felében ellátogattak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévzáró ünnepségére, ahol köszöntötték a frissdiplomás diákokat, majd a nap második felében közel kétórás tárgyaláson vettek részt, melyet közös sajtótájékoztató követett, melyen beszámoltak a megbeszélés eredményeiről. Elsőként Pavlo Klimkin fejtette ki véleményét a diskurzus kapcsán.

– Fontos és konstruktív tárgyalás volt, melyen nagyon sok kérdés napirendre került. Többek között az oktatási törvény implementálásáról konzultáltunk. Nekünk érdekünk a magyar kisebbség megőrzése, valamint annak biztosítására törekszünk, hogy nemzeti identitásuk megmaradhasson, de azt el kell érnünk, hogy minden ukrán állampolgár megtanulhassa az államnyelvet. Meg kell tanítani a tanárokat az ukrán nyelv tanítására, meg kell változtatnunk a módszertant – mondta az ukrán külügyminiszter.

Pavlo Klimkin hozzátette, hogy július első felében folytatják az oktatásügyben felmerülő nyelvi problémákról a konzultációt, mivel – véleménye szerint – a megbeszéléseknek pozitív dinamikája van. Az ukrán külügyminiszter után az ukrán oktatási miniszter, Lilija Hrinevics osztotta meg gondolatait a tárgyalás kapcsán. Elsősorban – Klimkinhez hasonlóan – szintén a kárpátaljai magyar kisebbség identitás-megőrzésének fontosságáról beszélt, illetve az ukrán nyelv szabadon használásának a kötelességéről és arról, hogy az ukrán oktatási minisztérium legfontosabb célja megteremteni minden állampolgár számára a minőségi oktatást.

– Nagyon részletes konzultációkat tartottunk az oktatási törvény végrehajtásával kapcsolatban. A kisebbségi iskolákban az ukrán nyelv tanulásához szükséges tantermeket alakítunk ki. Értjük azt, hogy a két nyelv – a magyar és az ukrán – között nagy eltérések vannak és emiatt a kisebbségi diákoknak több időre van szükségük az államnyelv elsajátításához. Ennek érdekében új tantervet dolgozunk ki, új tankönyveket biztosítunk. Továbbá tárgyaltunk az oktatási törvény implementációjának a nyújtásáról, mely nem azt időhúzást jelenti részünkről. A minőségi oktatás kialakításához időre van szükség, többek között a tanárok továbbképzésére, a tankönyvek megszerkesztésére és a módszertani változtatások kidolgozására. Az utolsó tárgykör, melyről diskurzust folytattunk, az elfogadandó középfokú oktatásról szóló törvényjavaslat. Ennek pontosítania kell a már elfogadott oktatási törvény 7. cikkelyének a megvalósítását. Megvitattuk a kárpátaljai magyar kollégákkal azt, hogyan fogjuk megvalósítani a nyelvi kérdéseket – tette hozzá Lilija Hrinevics.

Az ukrán felek után Szijjártó Péter vette át a szót, aki elsősorban a jó ukrán-magyar kétoldalú kormánykapcsolatok fontosságáról tett nyilatkozatot.

– Már-már nosztalgikusan emlékezünk vissza a tavaly szeptember előtti időszakra, amikor még infrastrukturális támogatásokról, új határátkelőhelyek nyitásáról tárgyaltunk. Sajnálattal kell tudomásul vennünk azt, hogy azidő óta, az akkor elfogadott ukrán oktatási törvény jelenti a kizárólagos témát a kétoldalú kontaktusban. Két szomszédos országról beszélünk, melyek érdekeinek döntő többsége egybeesik. Ezeket az érdekeket együttesen erősebben tudnánk érvényesíteni, amennyiben azt a bizonyos „szekeret” minden tekintetben egy irányba húznánk… Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az itt, Kárpátalján élő magyar közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak. A kisebbségi jogokat nemzetközi szabályok, kétoldalú megállapodások rögzítik. Ragaszkodunk ahhoz, hogy ezeket a jogszabályokat betartsák. A megbeszélés kapcsán annyit mondanék, hogy nem kívántuk azt felülbírálni, hogy az ukrán oktatási törvény hogyan próbálja megvalósítani az államnyelv oktatását. Csak egy dolgot kérünk: ezt ne a kisebbségi nyelven történő oktatás kárára tegyék. A magyar nyelven történő oktatás ne szenvedjen kárt amiatt, hogy az ukrán oktatási törvény az államnyelv oktatását hatékonyabbá kívánja tenni. A megbeszélésen történtek bizonyos előrelépések, melyeket üdvözöl a magyar kormány. Viszont az előttünk álló út még hosszú. Örömmel nyugtáztuk Hrinevics asszony azon kijelentését, hogy Ukrajna betartja a Velencei Bizottság állásfoglalását. Várjuk, hogy a bizottság által előírt rendelkezést –hogy a magániskolák kerüljenek ki az oktatási törvény nyelvi cikkelyének hatálya alól – elfogadják. Az ukrán kollégák biztosítottak minket arról, hogy nincs ellenvetésük a magániskolákról való módosításokkal kapcsolatban… Nyilván az ígéretekről akkor derül ki, hogy mennyit érnek, amikor végrehajtják azokat. Várjuk a júliusi konzultációkat, melyen majd kiderülnek, hogy a most kijelentett elköteleződések mennyire voltak biztosak – mondta Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter mindezeken túl kijelentette, hogy továbbra is stratégiai-partnerként tekint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségre (KMKSZ).
A sajtótájékoztatón felmerült kérdések egyike a közeledő brüsszeli NATO-csúcstalálkozó kapcsán hangzott el, melyre Szijjártó Péter válaszolt. Elmondása szerint Magyarország a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtásáig nem támogatja a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. Viszont külügyminiszter úr elmondta, hogy nemrég találkozott Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel, akit tájékoztatott arról, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozón kerüljön sor egy fekete-tengeri régióbiztonságról szóló megbeszélésre, illetve Magyarország támogatja Ukrajna részvételét az említett tárgyaláson.

A miniszterekkel folytatott tárgyalás után Brenzovics László elmondta, hogy az ukrán miniszterek megígérték, a kárpátaljai magyarság képviseletével júliusban tartanak további konzultációkat miniszteri szinten, mely sikeres lebonyolítása után kormányülés várható, és a most hallható ígéretek még csak koncepció formájában hangzottak el. Hozzátette: „Nekem, mint parlamenti képviselőnek eléggé rossz tapasztalataim vannak az említettekkel kapcsolatban, hiszen az eredeti oktatási törvény szövege nem ilyen volt, legalábbis ami a 7. cikkelyt illeti. Aztán mégis teljesen más formátumban került elfogadásra. Az ukrán fél nem lát lehetőséget a jelenlegi kerettörvény módosítására, csupán, hogy az implementációt kitolja öt évre. Valószínűleg a jövő héten kerül a parlament elé a törvény végrehajtásának nyújtásáról szóló javaslat.”
Orosz Ildikó, aki megfigyelő szakértőként vehetett részt a tárgyaláson, elmondta, hogy jogi garanciát várnak el a korábban már érvényes kisebbségi nyelvi oktatás terén. Véleménye szerint egyelőre nem tisztázódtak az elképzelések az ukrán fél részéről, hiszen Lilija Hrinevics arról beszélt, hogy ha bevezetnék ezt a törvényt, akkor az iskolák határoznák meg hány tárgyat s hogyan tanítanák ukránul. Pavlo Klimkin pedig arról, hogy Ukrajna történelmét, földrajzát márpedig ukránul kell oktatni és ez a két kijelentés máris ellentmond egymásnak. Az alapkérdés azonban – abban az egyben értettünk egyet –, hogy ukránul meg kell tanulni a gyerekeknek, de a magyar kisebbség képviseletének az álláspontja az, hogy ezt az ukrán nyelv és irodalom órán kell megtenni.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma