Célok és feladatok az ukrán mint államnyelv oktatásának tökéletesítéséhez
Többek között, az Oktatásról szóló törvény 7. cikkelyének egyik legjelentősebb problémája az, hogy nem ad választ a legfontosabb kérdésre: hogyan tanítsuk meg ukránul a magyar anyanyelvű gyermekeket? Hiszen az államnyelv sikeres és eredményes oktatásához – ahogyan ezt kárpátaljai látogatásuk során az ukrán politikai elit képviselői, köztük Lilija Hrinevics oktatási miniszter, is elismerték – jelenleg nem állnak rendelkezésre a szükséges feltételek. Ezek a feltételek a továbbiakban sem lesznek jelen, ha nem gondoskodunk a megteremtésükről.
A jelenlegi helyzetben az ukrán nyelv oktatását érintő egyik legjelentősebb probléma az, hogy nem készültek pontos szabványok, nincsenek explicit követelmények – senki sem tudja milyen tudásszinttel kell rendelkeznie a különböző oktatási szintek elvégzésekor egy olyan ukrán állampolgárnak, akinek a magyar az anyanyelve és aki ukrán nyelvtudás nélkül kezdi az iskolát. Ami az idegen nyelveket illeti, az állam a Közös Európai Referenciakeret alapján egyértelműen meghatározza az elvárt nyelvismereti szinteket a 4., 9. és 11. osztály elvégzésekor. Az ukrán nyelv kapcsán nem készült ilyen követelményrendszer.
Mielőbb meg kell határozni a valós célokat és a Közös Európai Referenciakeret kritériumai szerint kijelölni a különböző oktatási szintek elvégésekor elvárt tudásszinteket. Lehetetlen megfelelően megszervezni egy nyelv oktatását a célok és elvárások pontos meghatározása nélkül, hiszen ezekből derülhet ki, hogy mennyire kell ismernie az ukrán nyelvet egy nem ukrán anyanyelvű gyermeknek. Jelenleg olyan elvárások vannak érvényben, amelyek elfogadhatatlanok szakmai szempontból és megvalósíthatatlanok gyakorlati szempontból.
Fontos megfogalmazni a differenciált célokat is – egy magyar anyanyelvű gyermektől nem várhatjuk el ugyanazt a tudástszintet, amelyet egy ukrán tannyelvű iskolában tanuló diakoktól várunk el (vagyis anyanyelvi szintű nyelvtudást). Ezek a feltételek nem egyezhetnek meg azokkal az állami szabványokkal sem, amelyek az orosz anyanyelvű gyermekek elvárt ukrán nyelvtudását határozzák meg.
Az államnak meg kell teremtenie szükséges feltételeket ahhoz, hogy az állami nyelv oktatása eredményes és hatékony legyen – speciálisan képzett kétnyelvű pedagógusok, a modern pedagógia alapelvei szerint kidolgozott megvalósítható követelmény- és szabványrendszer, ezeken a szabványokon alapuló modern tantervek, új tankönyvek, módszertani segédletek oktatók részére, iskolai szótárak, munkafüzetek, hanganyagok, szemléltető anyagok, amelyek a modern világszemléletet tükrözik. Ehhez többéves alapos munkára van szükség, amelyet már ma el kell kezdeni, feltéve hogy az állam célja valóban az, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői az anyanyelvük mellett tanulják meg az ukrán nyelvet, nem pedig az anyanyelvük helyett.
Időre van szükség ahhoz, hogy a nyelvoktatás új módszertana és filozófiája eredményeket hozzon: amikor megjelennek az eredményes oktatáshoz szükséges feltételek, újabb 5-10 évet kell majd várni arra, hogy ezeknek kézzelfogható eredményei legyenek. Jelenleg ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre.
És végül (ami szintén rendkívül fontos): továbbra is fenn kell tartani az oktatási nyelv szabad megválasztásának a jogát.
Amennyiben megjelennek a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban az államnyelv oktatásához szükséges feltételek, úgy néhány éven belül kézzel fogható eredmények is lesznek – az ukrán nyelvtudás szintje a magyar gyermekek között jelentősen javulni fog. Azonban nem foszthatjuk meg a szülőket a hatályos ukrán jogszabályokban rögzített joguktól, mely szerint szabadon eldönthetik, hogy milyen tannyelvű iskolába járjon a gyermekük.
Jelenleg Kárpátalján a szülők szabadon eldönthetik milyen iskolába adják be gyermekeiket: ukrán, magyar, román, esetleg orosz iskolába. A szülők élnek is ezzel a joggal. Nagyon sok magyar nemzetiségű szülő ukrán tannyelvű iskolába adja be gyermekét, az ukrán nemzetiségű szülők egy része pedig magyar tannyelvű iskolában képzeli el a gyermekük oktatását. Azonban a szülők többsége mégis az anyanyelven történő oktatást választja. Ezt a választási lehetőséget a továbbiakban is biztosítani kell. Emellett azonban (nem e helyett) egyes oktatási intézményekben meg kell teremteni a két- vagy akár többnyelvű oktatás lehetőségét is.
A kétnyelvű oktatás bevezetése csak akkor lehetséges, ha ehhez rendelkezésre állnak a szükséges anyagi és emberi erőforrások, ellenkező esetben ez az oktatás nem lesz hatékony, akárcsak az államnyelv oktatása Kárpátalján az utóbbi 25 évben.
Fontos továbbá az is, hogy Kárpátalján a kétnyelvű oktatás egy választott lehetőségként álljon rendelkezésre és mellette fennmaradjon az a lehetőség is, hogy a szülők olyan iskolába adhatják be gyermeküket, ahol kizárólag magyar nyelven történik az oktatás, az államnyelvet pedig képzett pedagógusok oktatják majd modern tantervek és tankönyvek szerint, a legújabb módszerek felhasználásával.
A Legfelsőbb Tanácsnak be kell bizonyítania, hogy a célja nem a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok, erőltetett asszimilációja, hanem az integкáció, mégpedig úgy, hogy módosítja az oktatásról szóló törvény 7. cikkelyét. Egy ilyen lépés elősegítheti a bizalmat a felek között és utat nyit majd az újabb eredményes tárgyalásokhoz.
Az államnyelv oktatási színvonalának a javítását, az oktatásról szóló törvény megvalósítását érintő átmeneti időszak meghosszabbítását, valamint ezen törvény 7. cikkelyének a módosítását javasolta a Velencei Bizottság is 2017. december 11-én kiadott hivatalos nyilatkozatában. A nemzetközi intézmény úgy véli, hogy Kijevnek folytatnia kell a párbeszédet a nemzeti kisebbségek képviselőivel. Ennek a kiadványnak a célja, hogy összefoglalja azt, ahogyan a kárpátaljai magyarok látják a kárpátaljai nyelvoktatás jelenét és jövőjét, valamint hogy további szakmai párbeszéd alapját képezze ebben a témában.
Annak érdekében, hogy az ukrán nyelv oktatása államnyelvként (nem anyanyelvként) a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolákban hatékony és eredményes legyen, valamint hogy biztosítsuk a lehetőséget az államnyelv elsajátítására azok számára is, akik már nem tanulnak az állami oktatási rendszerben, az alábbi fontos lépéseket kell megvalósítani:
1) Nagy (akadémiai) ukrán-magyar ás magyar-ukrán szótár elkészítése és kiadása (nyomtatott és digitális, interneten elérhető változatban).
2) Magyar és ukrán nyelvű ukrán funkcionális leíró grammatika kidolgozása.
3) Magyar és ukrán nyelvű magyar funkcionális leíró grammatika kidolgozása.
4) Magyar és ukrán nyelvű ukrán-magyar összehasonlító grammatika kidolgozása.
5) Az ukrán mint idegen nyelv oktatására vonatkozó állami szabvány kidolgozása valamennyi oktatási szinthez (elemi oktatás, általános és középiskolai oktatás) magyar anyanyelvű ukrán állampolgárok részére a “Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés” (Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment) szempontjai szerint.
6) Tanterv kidolgozása az említett állami szabvány alapján.
7) A differenciált nyelvoktatáshoz szükséges feltételek kialakítása érdekében a mintatanterv alapján 3 alternatív (helyi) tanterv kidolgozása szükséges:
a) magyar nyelvű környezetben található iskolák részére,
b) vegyes környezetben működő iskolák részére,
c) ukrán nyelvű környezetben található iskolák részére.
8) A tantervek alapján mindhárom alternatív tervhez 3-3 tankönyvcsomagot szükséges összeállítani (1–4 osztály, 5–9 osztály és 10-12 osztály).
9) A tankönyvekhez ki kell dolgozni és ki kell adni a szükséges oktatói módszertani anyagokat, munkafüzeteket, szemléltető anyagokat (beleértve az audió anyagokat is), iskolai szótárakat (nyomtatott és digitális formában is, tábla PC-re és okos telefonra történő telepítés lehetőségével).
10) On-line oktatási csomagok kidolgozása: ukrán nyelv magyarok részére (alap- és középszint).
11) Magyar tannyelvű iskolákban dolgozó tanárok továbbképzése:
a) Magyarországon, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Nyíregyházi Tudományegyetem szlavisztikai tanszékeinek bevonásával, ahol az ukránt idegen nyelvként oktatják;
b) Ukrajnában, a Lvivi Nemzeti I. Franko Egyetem Ukrán mint Idegen Nyelv tanszékén,
c) a Kárpátaljai pedagógiai továbbképző intézetben,
d) a Kölcsey Nyári Akadémia keretein belül, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében.
12) “Ukrán nyelvtanár kisebbségi tannyelvű intézményben” elnevezésű pedagógiai szakirány kidolgozása és a képzés elindítása az Ungvári Nemzeti Egyetemen és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
13) Olyan nyelvvizsga rendszer kidolgozása, amely a “Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés” (Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment) szempontjai szerint értékelné a középiskolai végzősök és felnőttek nyelvtudás-szintjét négy kategóriában: beszédértés, beszédkészség, olvasás és írás.
14) Magyar nyelv alapú “Ukrán államnyelv/nem anyanyelv” oktatási online szoftver kidolgozása.
15) Magyar nyelv alapú “Ukrán államnyelv/nem anyanyelv” oktatási alkalmazás kidolgozása okos telefonokhoz és tábla PC-hez.
16) Az iskolai nyelvoktatás nem indítható „nulláról”, az óvodában elkezdett nyelvoktatásra kell alapozni. Annak érdekében, hogy az iskola az óvodai oktatásra alapozzon, az Ukrajnában hatályos jogszabályoknak megfelelően ki kell dolgozni az iskola előtti nyelvoktatáshoz szükséges követelményrendszert és tanterveket és megteremteni a szükséges szakmai, anyagi és emberi erőforrásokat, külön tantárgyként, nem pedig az anyanyelv oktatása helyett.
A szakmai munkában a magyar oldalról részt vehetnének az Emberi Erőforrások Minisztériumának, az MTA Nyelvtudományi Intézetének, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Nyíregyházi Tudományegyetem szlavisztikai tanszékeinek, a Pannon Egyetem nyelvtudományi doktori iskolájának a szakemberei, az ukrán oldalról pedig az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium intézményei, az Ungvári Nemzeti Egyetem, a Lvivi Nemzeti I. Franko Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szakemberei (szükség esetén ez a lista bővíthető).
Az oktatásról szóló törvény jelenleg történelmi jelentőségű lehetőséget nyújt arra, hogy gyökeresen megváltoztassuk és hatékonyabbá tegyük a modern nyelvoktatást Kárpátalján. Ehhez azonban időre van szükség. A program legalább öt év alatt valósítható meg, azonban a 10 éves időszak tűnik valószínűbbnek. A Velencei bizottság javaslatai alapján hosszabb átmeneti időszakot kell biztosítani a fentiekben felvázolt program megvalósításához, emellett be kell iktatni egy bevezető időszakot is, hogy a programnak gyakorlati eredményei is legyenek.
A sikeres nyelvoktatáshoz jó feltételekre van szükség. Azonban jelenleg ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre. Meg kell vizsgálni, hogy elérhetőek-e a már elfogadott 2018-as költségvetésben a források az új mintatanterv kidolgozásához, amely alapján az államnak nagyon sok új tankönyvet kell kiadnia (az elsőtől a 12. osztályig), emellett pedig pedagógusokat kell képezni az új módszer és új világszemlélet alkalmazásával. Amennyiben rendelkezésre állnak az anyagi források, az ukrán nyelv oktatásának a javításához és a nyelvoktatás megreformálásához, akkor azokat a fentiekben felvázolt program megvalósítására kell fordítani.
Az ukrán mint államnyelv oktatásának a reformja mellett, jelentős figyelmet kell fordítani az anyanyelv (magyar nyelv) oktatására is. Az anyanyelv oktatásának a modernizálása, a magyar anyanyelvként történő oktatásának a javítása a nyelvoktatás reformjának egyik elengedhetetlen feltétele.
A 21. században az államnyelv (második nyelv) oktatása mellett nagy hangsúlyt kap az idegennyelv-oktatás modernizálása, elsősorban az angol nyelvé. Elfogadhatatlan, hogy a kisebbségi tannyelvű iskolákban kevesebb figyelmet kapjon az idegennyelv-oktatás vagy kevesebb tanóra álljon rendelkezésre, mint az ukrán tannyelvű iskolákban.
Az idegennyelv-oktatáshoz ugyancsak meg kell teremteni a szükséges anyagi és emberi erőforrásokat, akárcsak az ukrán és az anyanyelv oktatás esetében.
A fentiekben felvázolt szakmai program megvalósítható az ukrán és a magyar fél szoros együttműködése mellett, kárpátaljai ukrán és magyar szakemberek, valamint gyakorló pedagógusok bevonásával úgy, hogy a részfeladatok megvalósításához kisebb munkacsoportokat hozunk létre, az egész programot pedig szakemberek egy csoportja (3-5 fő) irányítaná. Ez a csoport az ukrán és magyar oktatási minisztériumok és a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőiből állna.
A szakmai munka finanszírozásához elsősorban az ukrán államkasszából származó forrásokat kell felhasználni. Ezek a források kiegészíthetők Magyarországról érkező, célzott támogatásokkal. Lehetőség szerint ukrajnai, magyarországi vagy nemzetközi pályázati forrásokat is be kell vonni. A program hosszú távú, így a finanszírozás garanciáját, még a megvalósítás megkezdése előtt, a program teljes időszakára Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának kell vállalnia.
Készült a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Hodinka Antal Kutatóintézetében,
dr. Csernicskó István nyelvész irányításával.
Beregszász, 2018. július 9.
Brenzovics László,
A kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Zubánics László,
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Orosz Ildikó,
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke