Orvosikrek fejlesztették ki a magyarországi ikervizsgálatokat
Tárnoki Ádám és Dávid eddig csaknem 400 ikerpárt vizsgált meg Magyarországon, nemzetközi viszonylatban pedig csaknem ezret. Azon dolgoznak, hogy meghatározzák az egyes életmódbeli és környezeti tényezők génállományra gyakorolt hatását.
Az egypetéjű ikrek egy közös, megtermékenyített petesejtnek a mai napig ismeretlen okból történő szétválása után jönnek létre. A megtermékenyített petesejt legkorábban a fogamzást követő 60 órában válik szét. Az egypetéjű ikrek genetikai állománya csaknem 100 százalékban azonos.
Tárnoki Dávid László szavai szerint azt lehet mondani, hogy 2:3 arányban születnek kétpetéjű, 1:3 arányban egypetéjű ikrek. A születési tendenciában az a nagy különbség, hogy az egypetéjű ikreknek a születési arányszáma állandó, míg a kétpetéjű ikreknek a száma drasztikusan növekszik. Ez a mesterséges megtermékenyítés, a kitolódó anyai életkor és más tényezők miatt jön szóba – magyarázta.
Az egypetéjű ikrek születése véletlenszerű, bármelyik terhesség lehet ilyen. A kétpetéjű ikerszülésnél a tudósok genetikai hátteret is találtak.
– Egy kétpetéjűiker-édesanyának 1:17-hez az esélye, hogy ő is kétpetéjű ikreket szüljön. Ezen a vonalon van öröklődés, az egypetéjűnél pedig nincs –tette hozzá Tárnoki Ádám Domonkos.
Magyaroszágon minden 75. szülésre jut egy iker. A kétpetéjű ikrek esetében különböző ondósejteknek, két petét sikerül megtermékenyíteniük. Az ő genetikai állományuk 50 százalékban azonos.
A Tárnoki-ikrek a nyaki főütőér érelmeszesedését kutatták egy nemzetközi ikervizsgálat keretén belül. Ilyenkor a nyaki főütőér fala megvastagszik, és úgynevezett plakk, koleszterin fölrakódás alakul ki. Az ér belsejét beszűkíti és nemcsak elzáródást okoz, hanem az itt kialakult vérrög elsodródása súlyos következményekhez, például stroke-hoz, szélütéshez vezethet. Ezt majdnem 400 ikerpáron megvizsgálták.
A műsorban kifejtették, szemügyre vették a nyaki főütőér vastagságát, és arra derítettek fényt, hogy mindez 40-50 százalékban öröklődött, a maradék 50-60 százalékban környezeti tényezőknek tudható be. Aztán megnézték ugyanezen érszakaszokon a meszesedést, ott magasabb mértékű örökletességet találtak.
Az eredmények szerint az egypetéjű ikrek hasonlósága rendkívül nagyfokú, viszont a kétpetéjűeké elenyésző volt. Az örökletes tényezők sajnos nagymértékben határozzák meg a nyakiütőér-plakkok kialakulását, közel 70 százalékban – hangzott el a műsorban.
A kromoszóma-rendellenességek majdnem 100 százaléka csak gén által befolyásolt. De vannak olyan betegségek, mint például a fertőzések, táplálkozási ártalmak, amikor kizárólag környezeti tényező áll a háttérben. A genetikai és a környezeti tényezők együttes hatásaként pedig létrejönnek a multifaktoriális betegségek, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a daganatok.