A beregszászi magyar és az ukrán népszínház közös sikere Magyarországon

Egy nap Beregszászban címmel mutatott be komédiát a Beregszászi Magyar Népszínház és a Jaroszlav Bandurovics Ukrán Színtársulat április 30-án Beregszász testvérvárosában, Tiszaújvárosban.

A fellépők Bráz György tiszaújvárosi polgármester meghívásának tettek eleget, aki tavaly szeptemberben járt vidékünkön az Európai Kultúra Napja alkalmából.

A kétfelvonásos komédiában magyar, ukrán, valamint orosz nyelven szólnak egymáshoz a színészek, kárpátaljai dialektussal fűszerezve előadásukat. A háromnyelvűség egyáltalán nem zavarta a tiszaújvárosi Derkovits Kulturális Központ közönségét, ellenkezőleg, a beregszásziak nagy sikert arattak, a nézők vastapssal jutalmazták produkciójukat. Az előadásban sok bonyodalom, kalamajka, félreértés zajlik egy szálloda éttermében, mely megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli, de végül minden tisztázódik.

A Beregszász című dalt magyarul Halász László, ukrán nyelven pedig Csehil Ivan adta elő. Máté Oleszja, a Kijevi Konzervatórium hallgatójának előadásában felcsendült Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egyik betétdala, közreműködött a Street Dance és a Harmónia tánccsoport.

Az előadás után a Tiszaújvárosi Krónika újságírója a két társulat kapcsolatáról, a darab megírásáról, színpadra állításáról kérdezte Máté Olgát, az ukrán csoport tagját, a darab egyik szerzőjét és Máté Magdolnát, a magyar társulat vezetőjét.

– Az írók is amatőrként dolgoznak a színi csoportban?
– Természetesen – mondta Máté Olga, aki férjével, Máté Alekszanderrel álmodta meg a fordulatos cselekményt. – Ez a 11. alkotásunk, s büszkék vagyunk arra, hogy különböző hazai találkozókon, fesztiválokon második, harmadik helyezést értünk el úgy harminc csoport közül. De arra sohasem gondoltunk, hogy profi szinten műveljük az írást. Én csak a történettel foglalkozom, a párom zeneszerzőként, szövegíróként is dolgozik. Civilben a városi művelődési ház igazgatóhelyettese vagyok, Alekszander hasonló feladattal foglalkozik a járásnál.

– Hogyan került össze a két társulat?
– A darabot a Beregszászi Magyar Népszínház és a Beregszászi Jaroszlav Bandurovics Ukrán Népszínház adja elő – válaszolt Máté Magdolna. – Az Európai Kultúra Napja alkalmából tavaly ősszel álltunk össze ennek az egy produkciónak az erejéig. Közös fellépésünknek az a célja, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az egymás elleni acsarkodás káros következményeire.

– Mióta működik a magyar társulat?
– 1952-ben alakult, azóta folyamatosan dolgozik a csoport. Régebben több előadást tartottunk, de mára, sajnos, szűkösebbek lettek az anyagi feltételek. A tagjaink mind-mind amatőrök, van közöttünk levéltáros, könyvtáros, vállalkozó, középiskolás, medikus, tanár, sőt nyugdíjas is. Hétvégeken vagy munka után próbálunk.

– Hogyan értheti meg a magyarokból álló közönség a többnyelvű előadást?
– Az itteni fellépéshez kicsit több magyar szöveget használunk, mint Beregszászban, azonkívül mimikával, visszakérdezéssel is segítjük a közönséget. Nagyon jó a kapcsolat a két csoport között, ez nekünk nem okoz problémát.

– Milyen további tervei vannak a magyar társulatnak?
– Nyáron valószínűleg ott leszünk a Győri Városnapokon, s elkezdjük az új darab, Kéri Ferenc A lopótök, avagy a Mari nem olyan színpadra állítását is.
Az előadás végén az aulában elhelyezett gyűjtődoboz segítségével a nézők adományaikkal hozzájárulhattak a beregszászi színtársulat működéséhez.

Kárpátalja.ma