2016. június 15., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jolán – Dugonics András névalkotása. Jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

Violetta – a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Nem az a fontos, hová mész. Az a fontos, hogy járd az utat, és megélj minden egyes, az úton töltött pillanatot.”

Gaál Viktor

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93cccd-a85d”][vc_column_text]

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Salamon Béla (Beregrákos, 1885. március 4. – Budapest, 1965. június 15.). Színész, kabaréigazgató, érdemes művész (1958). Apja kiskereskedő volt a Bereg megyei Beregrákoson, ezért itt töltötte gyerekkora egy részét. A munkácsi vásárban látott először vásári komédiásokat.

Büszke volt rá, hogy Fedák Sárival egy megyéből származik. Pályafutását műkedvelőként kezdte, nem végzett színésziskolát. 1914-től a Royal Orfeum akkori sörkabaréjában lépett fel. Az Apolló kabaréban vált híressé, itt aratta első nagy sikerét Szőke Szakáll Vonósnégyes című jelenetében.

1923-ban megalapította a Teréz körúti Színpadot, amit Nagy Endrével közösen igazgattak. Játszott a főváros szinte valamennyi kabaréjában. 1951-től, megalakulásától kezdve nyugalomba vonulásáig (1965) a Vidám Színpad tagja volt. Majd minden szerepében ő volt a „pesti kisember”, akinek szállóigévé vált a mondása: „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…” . Több filmben is játszott epizódszerepet. Számos krokija, karcolata jelent meg különböző napilapokban és folyóiratokban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1870-ben Bacsák György jégkorszakkutató, a föld és az ásványtani tudományok doktora.

–         Megkezdődik az egyházi iskolák államosítása (1948)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7cccd-a85d”][vc_column_text]MEG LEHET SZAKÍTANI A KÖRT (2)

„… a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire” (János 9:6)

Dr. Samuel Rodrigez, a spanyol anyanyelvű amerikai keresztyén vezetők szövetségének elnöke rámutatott, hogy mivel a nyálban megtalálható a személy DNS-e, ezért Jézus köpetéből a vak ember isteni DNS-átültetést kapott. Azt is kiemeli, hogy Jézus a nyálat nem az ember szemére kente, hanem a földre köpött, és sarat csinált- a föld porát használta, amiből az ember eredetileg teremtetett. Másként fogalmazva: Jézus visszament egészen a probléma gyökeréhez! Értsd meg ezt: Isten nem csupán a tüneteket kezeli, visszamegy egészen a probléma forrásához azért, hogy megszabadítson. Ahhoz, hogy más legyen a gyümölcs, gyökeres változás kell. Ez az ember azelőtt soha nem látott, vakon született, a teremtés csodájára volt szüksége. Ehhez isteni DNS-átvitelre van szükség, mert az tesz azzá, ami nem voltál, az adja meg, amid sohasem volt. Csodálatos Istenünk van, ugye? Tudod, miért jött Jézus erre a világra? „…hogy örömhírt vigyek alázatosaknak, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét… vigasztalok minden gyászolót. Hamu helyett fejdíszt adok Sion gyászolóinak, gyászfátyol helyett illatos olajat, a csüggedés helyett öröméneket.” (Ézsaiás61:1-3). Nem számít, hogy szüleid közrejátszottak-e a problémád kialakulásában, vagy egyszerűen csak rossz döntéseket hoztál az életben, Jézus meg tud szabadítani, meg tud gyógyítani, és új életet tud adni neked. Jézus nem hibáztatta sem ezt az embert, sem a szüleit. Azért, mert ő nem a kárhoztatásban érdekelt, hanem a megváltoztatásban.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2cccd-a85d” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Boldog Jolán

IV. Béla magyar király és a konstantinápolyi császári családból származó Laszkarisz Mária leánya 1238 körül született. Rokonai között van Magyarországi Szent Erzsébet, és Prágai (Csehországi) Szent Ágnes; két nővére Boldog Kinga és Szent Margit. A szülői házban mindössze öt évet töltött melybe beleesik a tatárjárás borzalmas ideje. Szülei ekkor szentéletű nővére gondjaira bízták. 17 éves korában Boleszláv kalisi és gnieznói fejedelem személyében a legméltóbb férj oldalára került. 23 évet töltött példás keresztény házasságban. Három gyermeket szült mindenütt bőkezű ajándékokkal segítette a szegényeket, özvegyeket és árvákat. Két klarissza monostort alapított.

Férje halála után a szintén özvegységre jutott Kinga nővérével vagyonát felosztva az ószandezi klarissza monostorba vonult. Szent Kinga halála után a gnieznói monostorba költözött. Kitűnt alázatosságával és imaéletével. 1298. június 11-én halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]