2016. szeptember 20., kedd

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Friderika – német eredetű; jelentése: béke + hatalom.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Egy optimista láthatja a fényt ott is, ahol nincs, de miért kell a pesszimistának mindig odafutnia, hogy eloltsa?”

René Descartes

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93333d-63b0″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Pálmay Ilka, Petráss Ilona (Ungvár, 1859. szeptember 21. – Budapest, 1945. február 17.) Színésznő, operettprimadonna, író. Kassán kezdte pályafutását, majd Eperjesre került, de játszott Kecskeméten és Szatmáron is. 1871-ben a Népszínházban lépett fel Csepreghy Sárga csikójában, innen Kolozsvárra szerződött, s csak 1881-ben tért vissza a Népszínházba. 1910-ben a Népszínház örökös tagja lett. Igazi nagy primadonna lett, nagy sikerrel vendégszerepelt Európa nagyvárosaiban: Bécsben, Prágában, Berlinben, Londonban és Amerikában. 1928-ban visszavonult a színpadtól. Első férje, Szigligeti József Szigligeti Ede fia volt, másodszor Kinsky Jenő grófhoz ment feleségül.

Költeményei Fájó szívből címen 1884-ben jelentek meg. Emlékiratait magyarul és németül is kiadta. Játszott néhány osztrák némafilmben is, köztük a Johan Strauss című filmösszeállításban (1913), a Denevér Orlovszky hercegének szerepében.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Tamási Áron erdélyi író születése (1897). Írásművészete a népi irodalom igézetében fogant epika líraibb hangú változata.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7333d-63b0″][vc_column_text]A BELSŐ PÁRBESZÉD FONTOSSÁGA

„De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek” (Jeremiás siralmai 3:21)

A Siralmak harmadik fejezete leírja, hogyan borít el minket a reménytelenség – és hogyan győzhetünk fölötte. Jeremiásnál a lefelé húzó örvény az első verssel kezdődik: „Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott…” (JerSir 3:1). És aztán betegesen belefeledkezik gondjaiba. Valóban, amikor a körülmények romlanak, az önmagunkkal folytatott párbeszéd nagyon is hasonlít Jeremiás szavaira. Ő Istent hibáztatta testi betegségéért, érzelmi gyötrelmeiért, és aztán mert úgy érezte, csapdába esett. Felemlegette, hogy Isten nem válaszolt az imáira, és attól való félelmét, hogy kipécézik, és nevetség tárgyává teszik: mindezek a depresszió klasszikus elemei. Nem csoda, hogy tehetetlennek és reménytelennek érezte magát (ld. 18: vers)! Az ilyen fajta belső hangok kétségbeesést szülnek vagy felerősítik a már meglévő csüggedést és depressziót, és negatív szemléletünket táplálják. A fordulópont akkor jött el, amikor Jeremiás változtatott a belső párbeszéden: „de ha újra meggondolom, reménykedni kezdek.” Változtatott a gondolkodásmódján azzal, hogy visszaemlékezett Isten jóságára és irgalmára: „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (JerSir 3:22-23). Ha meggondolod magad, a hangulatod is megváltozik! Persze ez nem történik meg magától. Neked kell szándékosan újrafókuszálni gondolataidat éppen akkor, amikor ehhez a legkevésbé érzel kedvet. Figyeld meg, Jeremiás körülményei nem változtak – a szemléletmódja változott! A biztató gondolatok árama változást idézett elő önmagával folytatott párbeszédében, és búskomorsága elmúlt: „az Úr az én osztályrészem – mondom magamban -, ezért benne bízom” (24. Vers). Ennyire fontos a belső párbeszéd!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2333d-63b0″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Kim Taegon Szent András és társai koreai vértanúk

Koreában is a vértanúk vére öntözte az első keresztény magvetést. Meghallották Jézus szavát, követték és teljesítették megbízatásukat. Koreában 1836 előtt papok nem voltak, világi hívek terjesztették a keresztény hitet. Francia misszionáriusok ekkor léptek Korea földjére.

Három nagy üldözés tört ki ellenük, 1839-ben, 1846-ban és 1866-ban. Az utóbbi során 103-an szenvedtek vértanúságot: Kim Taegon András lelkes pap, Csong Haszang Pál pedig kiváló világi apostol volt. A többiek közül legtöbben világi hívők voltak, férfiak és nők, házasok és fiatalok, idősek és gyermekek is.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]