25 éves a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium

25 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a működését 1895-ben megkezdő, de a szovjet érában megszüntetett Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium jogutódja, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium. A tanintézmény 1991-es megalapításakor tanári apparátusa egyetlen célt tartott szem előtt és szolgált hűen, kitartóan. Ez a cél nem volt más, mint a kárpátaljai magyar tehetségek gondozása, fel- és kinevelése. A 25 év alatt a gimnáziumnak mérhetetlenül sok, leginkább politikai akadályt kellett legyűrnie, de a gimnázium tanárainak egy pillanatra sem lankadt oktatási-nevelési ideológiájukba vetett hitük, amelynek köszönhetően Kárpátalja és nem utolsósorban Magyarország is olyan hazaszerető, hatékony és kimagasló teljesítményt nyújtó személyekkel gyarapodott, akik a maguk területén szebbé tették a világot. Az elmúlt 25 évet ünnepelte a gimnázium szeptember 30-án a Beregszászi Művelődési Házban.
A jubileumi ünnepséget Pógár Tamás, a gimnázium öregdiákjának előadásában Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló leveleknek című verse nyitotta meg.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere a gimnázium 25. évfordulóját méltató ünnepség megnyitóján hangsúlyozta: a tanintézmény rendkívül gyorsan vált a beregszászi magyar oktatás legpatinásabb és diákjait kiemelkedő oktatásban részesítő iskolájává. Beszédében rávilágított: a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet idei, a tanulmányi vetélkedők során felmutatott iskolai teljesítmények alapján elvégzett felmérése szerint a beregszászi magyar gimnázium Kárpátalja ötödik legjobb iskolája, a magyar tannyelvű tanintézmények között pedig a legelső. Kiemelte, a kitartó munkának eredményeképpen a gimnázium végzős diákjainak több mint 95 százaléka felvételt nyer a magyarországi és hazai felsőoktatási intézményekbe.

Babják Zoltán beszédében méltatta az intézmény tanári karát is: „Tiszteletet és megbecsülést érdemlő mindaz, amit a diákok eredményességén, felkészültségén és önálló életre nevelésén keresztül a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium jó hírnevéért tettek és tesznek” – fogalmazott a polgármester.

Gorzó Volodimir, a Beregszászi Ukrán Gimnázium igazgatója köszöntőjében elmondta, örömmel látja, hogy Kárpátalja egyik legsikeresebb és legeredményesebb gimnáziumává nőtte ki magát a magyar tanintézmény.

Szabó Árpád, a magyar gimnázium igazgatója ünnepi beszédében hangsúlyozta, az 1999-es első kibocsátás óta a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium vált az egyik legjobb iskolává Kárpátalján. Ezeket az eredményeket annak ellenére érték el, hogy az ukrán illetékes hatóságok elvetették a gimnázium összes stratégiai fejlesztési próbálkozását, mondván, „magyar iskola”. Az igazgató leszögezte, az akkori ukrán kerékkötő oktatáspolitika a gimnázium fennmaradását szabotáló próbálkozásait egyedül a kitartó és odaadó tanári kar, a diákok szülei és a külső, jóindulatú segítők védték ki.

Az ünnepségen Udvari István, a gimnázium nyugalmazott alapító igazgatója meghatódva köszöntötte az összegyűlt tanári kart, valamint a jelenlegi és egykori diákokat.

Buhajla József ungvári magyar főkonzul megköszönte a magyar állam és a magyar kormány nevében azt az önzetlen munkát, kitartást, amellyel a gimnázium a kárpátaljai magyarság ügyét szolgálja. Majd hangsúlyozta: a magyar kormány továbbra is teljes vállszélességgel támogatja a tanintézményt az elkövetkező 25 évben is.

Sterr Attila, a Kárpátaljai Megyei Oktatási és Tudományos Főosztály helyettes vezetője tolmácsolta Hennagyij Moszkal megyei kormányzó, valamint az oktatási és tudományos főosztály üdvözletét a gimnáziumnak és a tantestületnek.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a valamikor a Beregszászi járásban megfogant gimnázium ötlete, amely intézmény a tehetséges magyar diákság művelését, formálását, „naggyá tételét” tűzte ki céljául, mostanra már nemcsak a város iskolája, nemcsak a járás iskolája, hanem Kárpátalja és a magyar nemzet iskolája lett.
Petruska István, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke beszédében megköszönte a gimnázium tanári karának azt a fáradságos munkát, amely színvonalasabbá teszi a járási oktatást.

Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke a jubileumi ünnepségen elmondta, hogy a Szovjetunió széthullása után szükség volt egy olyan intézményre, amely kineveli Kárpátalja új magyar értelmiségét. Ezt a feladatot vállalta magára elsőként a Beregszászi Magyar Gimnázium. Mint ahogy az elnök fogalmazott, az iskola diákjaira hárul egy jobb Kárpátalja felépítésének feladata.

Sin József beszéde végén kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen ajándékcsomaggal köszöntötte Balázsi Borbálát és Jakab Nórát, a gimnázium azon két oktatóját, akik a kezdeti tanári gárdából máig a tanintézményben dolgoznak.

Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Oktatási és Sportosztály vezetője köszöntőjében rávilágított, hogy a beregszászi gimnáziumban válogatott gyermekek tanulnak. Olyanok, akiknek terveik, céljaik vannak, így az őket oktatókra különösen nagy felelősség hárul: napról napra növelni kell az érdeklődést, a kíváncsiságot, a teljesítőképességet. Ha a diák nem érzi, hogy a megkapott tudással birtokba veszi a világot, akkor az iskola könnyen kényszerintézménnyé válik. Az osztályvezető ezzel kapcsolatban rávilágított, a gimnázium, tekintve a diákok eredményességét, sikeresen eleget tesz vállalt feladatának.

Az osztályvezető köszöntője végén az oktatási és sportosztály nevében két monitort nyújtott át az igazgatónak a számítástechnikai szaktantermük fejlesztéséhez.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a beregszászi magyar gimnázium a kárpátaljai magyar oktatás egyik zászlóshajója.

A köszöntőbeszédeket követően a még 2000-ben indult Kultúrák Közötti Kommunikáció a Kárpát-medencében program résztvevői is köszöntötték az ünneplő gimnáziumot. Az említett program azzal a céllal született meg, hogy az anyaország és az attól elszakított magyar területek ifjúsága megismerje egymást és a közös történelmi múltat. A programra jelentkező anyaországi és az elcsatolt vidékekről származó fiatalok minden évben más-más, a programban részt vevő iskolában tanulhatnak egy hétig. A diákok a programban részt vevő több mint 30 fős csoportot nemes egyszerűséggel a „Kárpát-medencei osztálynak” nevezték el. Az első találkozó rendező városa Beregszász volt. Az ötletgazda Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára kijelentette, ennél szebb nemzeti programmal még nem találkozott. Beszédében arra kérte a gimná­zium diákjait, ne látogatóba járjanak haza, hanem Kárpátaljáról járják be a világot: „Menjetek, tanuljatok mindenféle jót, de azt fordítsátok ennek a területnek a felvirágoztatására”– zárta beszédét a tanár.

A rendezvényen köszöntőt mondott Somlyai István, a DuPonte vállalat regisztrációs igazgatója is, aki magánemberként számtalanszor segítette a gimnázium idegennyelv-oktatását.
A 25 év alatt a gimnázium több sikeressé lett diákot bocsátott ki. Az egyik ilyen diák Kovács Dániel, a Fölszállott a páva tehetségkutató „gyermekkiadásának” különdíjasa, aki az ünnepi eseményen a BorzsaVári együttessel lépett fel.

A jubileumi ünnepségen azok az egykori diákok is felszólaltak, akik kiemelkedő sikereket értek el életükben. Elsőként Kiss Julianna, a Beregszászi Művészeti Iskola tanára, majd Tóth Győző, a Beregszászi Járási Oktatási és Sportosztály főmunkatársa, Kovács Klára, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának adjunktusa, végül pedig Laskoti Zoltán református tiszteletes beszélt életének alakulásáról a gimnázium elvégzését követően.

Az öregdiákokat követően azok az anyukák köszöntötték a gimnáziumot, akik maguk is gimnazisták voltak, és gyermekeik is azok lettek. Az édesanyák nevében Lechner Ilona szólt a megjelentekhez.
A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium 25. évét ünneplő rendezvényt az iskola diákjainak megható előadása zárta.

rsz