Az oroszok csaknem fele baráti viszonyt szeretne Ukrajnával

Az oroszok 48 százaléka azt akarja, hogy Oroszország és Ukrajna között baráti legyen a viszony, nyitott határokkal, vám- és vízummentességgel – közölte csütörtökön a független Jurij Levada Elemzőközpont.

A Levada-központnak a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISz) adataira hivatkozó felmérése szerint az ukránok 43 százaléka hasonlóképpen viszonyul a kétoldalú kapcsolatokhoz.
Ugyanakkor az Oroszországban megkérdezettek 39 százaléka úgy gondolja, hogy vám- és vízumkényszert kellene bevezetni a két ország között, ami a legmagasabb érték 2008 óta.
Az orosz válaszadók 8 százaléka szeretné azt, ha Oroszország és Ukrajna egy államban egyesülne. Az ukránok között ez az arány mindössze 3 százalék.
Az oroszok 83 százaléka egyetért azzal, hogy a Krím az ő országukhoz tartozzon, 60 százalékuk szerint feszült a helyzet Kelet-Ukrajnában és csak 11 százalék gondolja azt, hogy ott egy éven belül javulni fognak az állapotok.
Egy moszkvai bíróság egyébként szerdán 300 ezer rubel (mintegy 1 millió 350 ezer forint) bírságot rótt ki a Levada-központra, amiért megtagadta, hogy önként külföldi ügynökség feladatait ellátó nem kereskedelmi szervezetként jegyeztesse be magát.
Az orosz igazságügyi minisztérium szeptemberben azzal az indokolással vette fel az elemzőközpontot az ilyen szervezetek listájára, hogy egy ellenőrzés során kiderült: az intézményt külföldi, főleg amerikai forrásokból finanszírozzák, és egyebek között ezek érdekében politikai tevékenységet fejt ki Oroszországban. Ezt a minisztérium szerint azáltal tette, hogy az állami szervek döntéseiről készített és terjesztett információkat, egyebek között fejlett informatikai eszközök segítségével, valamint részt vállalt a társadalmi és politikai nézetek alakításában.
Az igazságügyi tárca minősítése ellen a Levada-központ bíróságon emelt panaszt. Vezető orosz szociológiai központok szeptemberben nyílt levélben kérték a tárcát, hogy vizsgálja felül döntését. Az intézmények vezetői egyebek között rámutattak, hogy a szociológiai kutatás – beleértve a közvélemény tanulmányozását – tudományos és nem politikai tevékenység, és annak eredménye csak visszatükrözi, nem pedig formálja az országban meglévő társadalmi és politikai nézeteket, valamint az állampolgárok meggyőződését.