A sötét tesz szomorúvá, az eső és a hideg keveset árt

Az időjárás nagy hatással van mentális és érzelmi egészségünkre, a legfontosabb tényező pedig a világos órák száma – derült ki egy új, több tudományterületet érintő kutatásból.

Tudományos bizonyítékok nélkül sem vitatná senki, hogy a napsütés jót tesz az ember lelkének, a sötét, esős idő pedig komor kedvet hoz.
Amerikai szakemberek most mégis utánajártak ennek a kézenfekvő megfigyelésnek, és megvizsgálták, hogy a környezeti hatások milyen súllyal esnek a latba.
A Utah állami Brigham Young Egyetem kutatócsoportja pszichológus, fizikus és statisztikus tagokból állt, hogy a kérdést a lehető legjobban körbe tudják járni.
Úgy találták, hogy a kedélyállapot és a mentális egészség szempontjából a fény, pontosabban a napkelte és a napnyugta között eltelt idő a legfontosabb.
Kiderült, hogy az ember jókedvét még a forróság, a szennyezett levegő és a gyülekező esőfelhők sem törik le, ha elég napfényt tud magába szívni.
Amikor viszont elmarad a fény, rögtön jön szorongás és a lehangoltság.
Az összefüggés az amerikai kutatók szerint az egész népességre vonatkozik, és nemcsak azokra, akiket szezonális depresszió sújt.

„Az ember azt várná, hogy egy esős napon, szennyezett levegőjű környezetben emelkedik a szorongásszint, de mi nem ezt tapasztaltuk” – idézi a Science Daily Mark Beecher-t, a tanulmány egyik szerzőjét.
A szakemberek hiába próbálkoztak figyelembe venni a felhős, esős napokat és a légszennyezést, a statisztikai elemzésből ezek mind kihullottak.
Igazán csak a világos órák számítottak – emelte ki a pszichológus.
Brigham Young Egyetem szakemberei egy baráti beszélgetés kapcsán kezdték el a kutatásukat, mikor a csoport fizikus tagja egy borús napon megkérdezte pszichológus kollégáját, hogy ilyen időben többen jelentkeznek-e nála.
Ezután a régió időjárási adatbázisát összevetették a pszichológus terápiás naplójával, így kapták meg a fent részletezett eredményeket.

Hasonló kutatást már végeztek a területen, de Mark Beecher szerint munkájuk több szempontból is újszerű volt.
Például minden korábbinál több környezeti változót figyeltek, így a földet érő napsugárzást, a szélsebességet, szélhőmérsékletet, levegő hőmérsékletet, csapadékmennyiséget.
A meteorológiai adatok ráadásul térben és időben is rendkívül pontosak voltak, ezért tökéletesen le lehetett írni, hogy a vizsgált személyek lakhelyén melyik nap hogyan alakult az időjárás.