Izgalmas dinoszauruszleletre bukkantak borostyánban
Mintegy 99 millió éve egy fiatal dinoszaurusz tollas farka gyantába ragadt, ezzel halálra is ítélte az élőlényt. Végzete azonban egyedülálló bepillantást enged a kutatóknak a krétakorban élt tollas dinoszauruszok felépítésébe.
A kutatócsoport csütörtöki bejelentése szerint a kérdéses borostyándarabot – vagyis megkövesedett gyantát – kínai szakember szúrta ki egy mianmari piacon. A borostyánt már lecsiszolták ékszerhez, és az eladó azt hitte, a benne lévő maradvány növénytől származik. Közelebbi vizsgálatra derült ki valódi természete.
A lelet a dinoszaurusz farkának 36 milliméterét őrizte meg, benne csontot, húst, bőrt és tollakat. A dinoszaurusz maga nem lehetett nagyobb 15 centiméternél, vagyis körülbelül verebet idézhetett.
A kutatók gyanúja szerint a farok egy két lábon járó, madárszerű dinoszaurusz, avagy maniraptor testrésze. A dinoszauruszok eme csoportja csak az egyik volt a sok közül, amelynek képviselőit tollak borították. Az először a 150 millió éve, a jurakorban megjelent madarak apró, tollas dinoszauruszokból fejlődtek ki.
Korszerű eszközökkel tanulmányozták részleteiben a leletet, és megállapították, hogy a tollazat felszíne mogyoróbarna, alja világosabb vagy fehér volt, ezt a mintázatot hívják ellenárnyékolásnak.
A szerzők szerint jól kivehetőek a még a farokhoz kötődő tollak, azt is meg lehet figyelni, milyen módon csatlakoznak hozzá, mikrométeres felbontásig vizsgálgatóak a formák, és a pigmentek elrendeződése a tollakon. A farokmaradvány nyolc csigolyát, lágyszövetet és tollakat őrzött meg kivételesen jó állapotban, három dimenzióban.
A baleset nagy valószínűséggel végzetesnek bizonyult az állatnak, mivel a dinoszauruszokra nem volt jellemző, hogy bizonyos gyíkokhoz mérten levetették végtagjukat.
A farok anatómiája lehetővé tette, hogy a kutatók kizárják a madártulajdonost, mivel a lelet túlságosan hosszú és rugalmas, emellett nincsen benne a madaraknál a faroktollak megtámasztására kialakult, összenőtt csigolyákból álló képződmény.
A felfedezés egyben megvilágítja a tollak evolúcióját is. A borostyánban csapdába esettek primitívebbek a madarakéinál, a toll főgerincének (rachis) nagy része például hiányzik.
A borostyán mindig igazi kincsesbánya a paleontológusoknak. számtalan élőlény, többek között rovarok, gyíkok, kétéltűek, emlősök madarak és növények maradványait találták már meg ilyen képződményekben.
A vizsgálatról a Current Biology folyóirat számolt be.