Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők – Beszélgetés a huszti magyar iskola igazgatónőjével

A Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola a szórványban élő magyarság egyik védőbástyája. Szokolovics Mária igazgatónőt az iskola szerepéről és jelenlegi helyzetéről kérdeztem.

– Hány diák tanul az intézményben? A létszámot illetően milyen tendencia figyelhető meg az utóbbi időben?
– Tanintézményünknek 105 tanulója van. Gyerekeink nagy része rendelkezik magyar gyökerekkel, de a szüleik már csak nagyon gyengén vagy egyáltalán nem beszélik a nyelvet. Nagyon kevés az olyan gyerek, aki teljesen magyar családból származik. Sem magyar gyökerekkel, sem magyar szülőkkel nem rendelkező gyerekek is járnak hozzánk. Az elmúlt években a gyermeklétszám növekedése figyelhető meg. Jelenleg az alsó osztályokban tanuló gyerekek száma 69, a felső osztályokban (5–8 osztály, ez éven az iskola nem rendelkezik kilencedik osztállyal) pedig 36. Az idei első osztálynak 25 tanulója van.
A magyarul nem beszélő gyerekeknek úgy próbálunk segíteni, hogy még az első osztály megkezdése előtt előkészítő tanfolyamokat szervezünk számukra. A jövendőbeli első osztályosok tanító nénije szombatonként foglalkozik a gyerekekkel. A legfőbb cél a beszédkészség-fejlesztés, hogy a gyerekek az iskolába érkezve legalább alapfokon értsék a nyelvet. A magyar nyelv elsajátítása azért is nehéz folyamat, mert a gyerekek többségének az ukrán nyelv a könnyebb, így ők egymás között, az órákon, a szünetekben ukránul beszélgetnek. Az iskola tanulói a kilencedik osztály befejezése után leggyakrabban a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumban és a Munkácsi Szent István Római Katolikus Líceumban tanulnak tovább.

– Miből tartják fent és fejlesztik az iskolát?
Az elmúlt három évben nagyon sok magyarországi felajánlást és támogatást kaptunk. A adományozók között volt többek közt a budapesti Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskola, a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium, az „ÚTON” Alapítvány és a postástelepi Kármelhegyi Boldogasszony Plébánia. A felajánlások különfélék voltak, volt köztük anyagi támogatás, karácsonyi ajándékcsomag, nyári nyaralás, kirándulás Magyarországra, használtruha- és könyvadomány. Tavaly decemberben egy magyarországi parlamenti küldöttség volt látogatóban a huszti városházán, és ezzel egy időben felkeresték iskolánkat is. Egy laptopot és egy digitális vetítőt ajándékoztak nekünk. Az idei tanév megkezdésére Magyarország Beregszászi Konzulátusa fénymásolót adományott az iskolának.
2016-ban a Magyar Patrióták Közössége a magyar kultúra napja alkalmából jótékonysági koncertet szervezett a huszti magyar iskola megsegítésére, aminek a Magyarság Háza adott helyet Budapesten. A rendezvényen iskolánk néhány tanára és egy diákja is részt vett. A befolyt összeget március 15-én adták át iskolánkba látogatásuk alkalmával, ünnepélyes keretek között.
A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány támogatásának köszönhetően a gyerekeinket a tanítási év minden napján el tudjuk látni vajas kenyérrel és meleg teával. Ezenkívül az elmúlt két évben az iskola épületének felújítására is kaptunk tőlük támogatást, amelyből sikerült új bútorokat és taneszközöket vásárolni. Az egyik tanteremben a padlóburkolatot is kicseréltük. Szintén a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványnak köszönhető, hogy térkővel burkolhattuk az iskola udvarát. A térkövet a városházáról kaptuk, és szülői segítséggel hordtuk át az iskolaudvarra.

– Milyen az iskola jelenlegi állapota? Mi az, amit már felújítottak?
– Az elmúlt két évben nagyon sokat javult az iskola külseje (kívülről újrafesttettük az iskolát), valamint a belső tere, megújult az iskolaudvar, a mosdók, a világítás (új korszerű, energiatakarékos lámpákra cseréltük a régi világítást).
Régóta problémát jelent, hogy az iskola udvarának tulajdonképpen három jogos felhasználója van. Tudjuk, hogyha sok a gazda, akkor nincs rend, ezért az volt a célunk, hogy azt a részét, amely a miénk., elválasszuk, hogy oda ne legyen másnak bejárása. Kerítésépítés céljából a Betlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez nyújtottunk be pályázatot. Ez egy kisösszegű helyi pályázat. Szükséges volt felújítani a régi kapukat és a kerítésrészt is, hogy az iskolának szebb legyen a kinézete, és ezáltal is vonzóbbá váljon. Az elnyert összegből az esőtől és hótól való védelem miatt építtettünk egy tetőt az iskola főbejárata fölé, elé pedig elhelyeztünk egy korlátot, amelyre azért volt szükség, hogyha a gyerekek kinyitják az ajtót, ne azonnal a főúton találják magukat. Az összeget eszközbeszerzésre kaptuk, a mukálatok elvégzését pedig önerőből kellett állnunk. A munkálatok elvégzésében segítséget vállaltak a szülők, valamint az iskola tanári kara és a szülői közösség által létrehozott Újjászületés nevű társadalmi szervezet. A munkálatok már majdnem befejeződtek. A kapott segítséggel az iskolát kényelmesebbé, szebbé tehettük, viszont még nagyon sok a feladat.

– Mi az, ami leginkább hiányzik?
– A legfájóbb kérdés az étkezde ügye. Jelenleg tanintézményünk nem rendelkezik étkezdével, és iskolánk alsó osztályos tanulói minden nap kb. másfél kilométeres utat tesznek meg oda-vissza, hogy eljussanak a szomszédos iskoláig, ahol megkapják az ebédjüket. Ez az út nagyon nehéz, különösen, ha esik az eső, vagy ha csúszik az út. Az iskola udvarán található egy épület, amelyet most a járási oktatási osztályhoz tartozó környezetvédők használnak. Ez az épület megfelelő lenne étkezdének, ezért jó lenne, ha ők kiköltöznének. A kiköltöztetésük folyamatban van, viszont még nem történt meg. Ha ezt az épületet átadják az iskolánknak, akkor szintén nagy beruházásokra lesz szükség, hogy ezt a régi épületet átalakítsuk.
Ezenkívül jó lenne teljesen felújítani az iskola fűtésrendszerét, mivel a régi nagyon elavult. Szeretnénk fejleszteni a szaktantermek felszereltségét, berendezésekkel ellátni a fizika-, kémia-, biológia-szaktantermet, ez viszont azért is nagyon nehézkes, mert az itthon megvásárolt termékek ára és minősége nincs összhangban egymással. Szükség lenne nagyobb tantermekre, díszteremre, ahol megtarthatnánk a különböző fellépéseket, összejöveteleket, megemlékezéseket.

– Ön csak harmadik éve vezeti ezt az iskolát. Minek köszönhető ez az előrehaladás, fejlődés, amely az utóbbi időben tapasztalható?
– A válaszon gondolkodva legelőször egy ige jut eszembe a Bibliából: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők” (Zsoltárok 127,1). Ez az Isten áldása. Nem mi kerestük a segítőket, hanem mindenki magától jött hozzánk. Ennek nincs más magyarázata.

– Hogyan látja az iskola jövőjét? Mi az, ami arra indítja, hogy tegyen az iskola ügyéért?
– Az iskolának önmagában nem lehet jövője, csak akkor, ha a huszti magyarság fontosnak tartja a magyarság fennmaradását. Az iskolát nem az épület teszi, hanem az odajáró gyerekek teszik azzá. Probléma lehet a tanárhiány, de nálunk még nem okozott jelentős gondot.
Az erőt pedig az adja, hogy tudom, Isten dicsőségére, az emberek javára dolgozom.

Héder Zsuzsanna
Kárpátalja.ma