Megnyitották a reformáció emlékévét Kárpátalján

Ünnepélyes keretek között nyitották meg a Reformáció Emlékévét Ukrajnában vasárnap, január 8-án Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban. Az emlékév mottója: „A lelki reformáción keresztül az ország megújulásáig”.

Az esemény öt kárpátaljai protestáns egyház szervezésében jött létre.

A Kárpátaljai Református Egyház képviseletében Héder János főjegyző elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy arról beszélhet, mi a reformáció, és mit adott nekünk. – Kárpátalján 500 éve létezik református vallás. A reformáció szellemi örökségünk. 1517. október 31-én Luther Márton 95 tétele közzétételével a kor reformtörekvéseinek szellemében kívánt az egyház megújulásához hozzájárulni. Mindenekelőtt az egyházi bűnbocsánat pénzért való árusításának gyakorlatával fordult szembe, támadva annak teológiai hátterét is. Luther tanításának forrásául kizárólag a Szentírást (sola Scriptura) ismerte el. Tanításának lényege, hogy egyedül a hit által (sola fide) jutunk el az üdvösségre, és kizárólag Isten kegyelméből (sola gratia). A Biblia nem Istentől függetlenül, önmagában áll, hanem Isten eszköze, mely által felfedi önmagát Krisztuson keresztül (solus Christus) a mi megváltásunk érdekében, és a dicsőség egyedül Istené (soli Deo gloria).

Előadásában szólt a reformáció hatásairól Ukrajnára. Elmondta, kevesen tudják, hogy Hrihorij Szkovoroda hét évig Sárospatakon hallgatta az igét, majd a Kijevi Mohiljai Akadémiára vitte azt. – Napjainkban sokféle hit van. Nem arra kérem az embereket, hogy változtassák meg hitüket, hanem azt kérdem, a hite hogyan változtatja meg belső énjüket és a társadalmat. Egyházunk továbbra is olyan lesz, amely a társadalomért él, nem pedig saját meggazdagodáséért – zárta gondolatait a főjegyző.

– Áldás, békesség! – köszöntötte az egybegyűlteket a reformátusok hagyományos köszönésével Magyarország Ungvári Főkonzulátusának nevében Kuti László vezető konzul. Kiemelte, arra az 500 évvel ezelőtt létrejött szellemi áramlatra emlékezünk, amely nemcsak kulturális örökségünk része, de mindennapjainké is. Reményét fejezte ki, hogy a közös ünneplés még közelebb hozza egymáshoz a Kárpátalján élő ukránokat, magyarokat, a reformátusokat és más protestánsokat, katolikusokat és pravoszlávokat. Végezetül tartalmas emlékévet kívánt.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke is megosztotta gondolatait a többségében ukrán nyelvű hallgatósággal a jelenkor reformációjával kapcsolatosan. Elmondta, hogy Kárpátalján napjainkban 108 helvét evangélikus (református) közösséget tartanak nyilván, amelyek tagjai abban hisznek, csakis Jézus a megmentőnk. – A teremben látva a sok embert, nem érezzük magunkat idegennek, hanem testvérként tekintünk egymásra. Ha nézem Önöket, azt, milyen sokan vagyunk itt, arra gondolok, hogy mi vagyunk az erő, de nem fizikai értelemben. Hanem együtt imádkozunk, és nem a tankokban bízunk, hanem a Teremtőnkben – mondta az egyházvezető. – Ez az ünnep azt is szolgálja, hogy összegezzük, mit adott Ukrajna függetlenségének a 25 esztendeje. Nem voltak iskoláink, templomaink, de hatalmas lehetőséget kaptunk, hogy újjáélesszünk mindent.
Végezetül azt kívánta, hogy vegyék kezükbe a Bibliát, olvassák azt, és zárják a szívükbe. – Legyen érték mindenki számára, mert örök életet akar adni mindannyiunknak – zárta szavait a püspök.

Különböző nyelveken beszélő protestáns egyházak képviseletében igei köszöntőt mondott Ivan Kondor, a baptisták megyei egyesületének elnöke, aki többek között arra a különbségre hívta fel a figyelmet, hogy mit adott Európának a reformáció 500 éve, és mit az idén 100 éves orosz forradalom. Viktor Hripta, a pünkösdisták megyei vezetője után a Hetednapi Adventista Egyház megyei vezetőhelyettese is köszöntötte a megjelenteket. Utóbbi hangsúlyozta, hogy a reformáció legnagyobb vívmánya az volt, hogy a Biblia hozzáférhetővé vált a hívek anyanyelvén. Vaszil Rajcsinec püspök, az Evangéliumi Szabadegyházak ukrajnai szövetségének vezetője a szavak és a tettek egységéről szólt. Elmondta, hogy a protestánsok mindig szavahihető emberek voltak, és a dicsőség csakis Istené, nem a párté, nem az országé, hanem Istené! Élő példákkal is alátámasztotta mondanivalóját: ideológiai alapon milyen hatalmas különbségek tapasztalhatók az élet minőségében Észak- és Dél-Korea, valamint Észak- és Dél-Amerika között.

A közel kétórás nyitóünnepségen rövidfilmet mutattak be a reformáció történetéről, illetve a megye evangélikus-protestáns egyházainak összevont énekkara Olekszij Bokocs karmester irányításával egyházi énekeket adott elő ukrán és orosz nyelven.

Rehó Viktória
Kárpátalja.ma