A múlt század tanúja-A 107 éves Gallai Rezsőről a közmédiában

A Sírjaik hol domborulnak? pénteki adása az 1904-ben született Gallai Rezső életútját mutatja be. Az idős ember végigjárta az erdélyi bevonulást, a világháború poklát. A nehéz élet nem törte meg, mindmáig megőrizte jó memóriáját, életörömét.

A Sírjaik hol domborulnak? pénteki adása a 107 éves Gallai Rezső kalandos életével ismerteti meg a nézőket. Az m2 hadisírgondozó műsorának e heti főszereplője 1904-ben látta meg a napvilágot. Soha nem gondolta, hogy egyszer ő is hírneves lesz: magas életkora miatt válik országosan ismertté.

Születésekor Ady Endre 27, Móricz Zsigmond 25, Kosztolányi Dezső mindössze 19 éves volt. Nem született bíborban, árva gyerekként 9 hónapos korától a pápai nevelőintézetben, 12 éves korától pedig a veszprémi gyerekmenhelyen nevelkedett. Később a híres alagi ménesben lett lovászfiú. Közben már két éve folyt az I. világháború, ő azonban a nagy világégésből nem sokat észlelt. E nyugodt évek után kalandos életpálya vette kezdetét: nemzetközi versenyeken lett zsoké, később volt suszter, henteslegény, valamint házmesterként is dolgozott. 1932-ben a Magyar Királyi Főmérnöki Hivatal altisztje lett.

1942 májusában sorozták be, s a 2. magyar hadsereg katonájaként szállították a keleti frontra. A szerencse nem hagyta el, kisebb balesete után 1942 karácsonyán leszerelték. 1943 januárjában, a magyar történelem egyik legnagyobb katonai veszteségét jelentő doni áttörések hírét már otthon hallotta. A háború azonban még nem ért véget. 1944 szeptemberében ismét behívták Gallai Rezsőt, ezúttal egységét Németországba irányították. A tizedes életét egy könnyebb betegségnek köszönhette: bevonulása után nem sokkal, még 1944 szeptemberében végleg leszerelték. A háború után tudta meg, hogy csapattársai közül senki sem tért vissza.

A Teremtő hosszú és színes életet szánt az egykori árva fiúnak. 1970-ben ment nyugdíjba. Utána majd’ negyed századon át járt vissza a munkahelyére, 106 évesen költözött nyugdíjas otthonba. Nemcsak az életkorával döntött rekordot: 2006-ban megjelent az „Embermesék” című mű társszerzőjeként, ő a legidősebb alkotó-író Magyarországon. Mindmáig megőrizte derűjét, bölcs gondolkodását.

„A halál megáll az ágyam végénél, és fölszólít, hogy adjam meg magamat, mert úgyis elvisz – meséli el visszatérő álmát az idős ember. – És én küldöm: menj a 70 éven felüliekhez! Még azok is tovább küldenek, még idősebbekhez. Hát most már hová küldjem? Ez megtörtént, de hát most már 108. évemben vagyok.”