2017. február 3., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Balázs – latin-magyar eredetű; jelentése: királyi.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A megkötöttség minden formája a lélek tulajdonképpeni erejét köti meg, s (…) az ember igazi értéke csak akkor kerül előtérbe, amikor megszabadul az elfogódottságtól.”
Stefan Zweig
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93defa-763a”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
BALÁZS NAPJA
A szent legendája alapján mindenfajta torokbetegség gyógyítójának tartották. E napon volt szokásban az ún. Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a katolikus pap a gyermek álla alá két gyertyát tesz keresztbe és imát mond. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.
A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a március 12-i Gergely-járás, a soványpénzű tanítók jövedelemkiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket.
A szokásról a 17. század óta vannak rendszeres feljegyzések. Az alábbi szöveg 1650 tájáról való:
| Ma van szent Balas napia |
| Rigiektől nekunk szokas hadua |
| Czegen diakoknak jarni |
| A hazankent kerőlni, |
| Aszonyokat czergetni |
| Azert édes Aczonyvnk |
| Ne légyen hozzad hijába jarassunk |
| Kerjunk erted Istenunket |
| segely sokszor diakokat |
| Adgial egi kis szalonat |
| hat tegyunk rajta aldast |
| agi az Isten erte mast |
| Adgiatok szalonát |
| Omedamus reveremus Tandem |
| hat czinallyunk rantotat |
| Totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| Adgiatok kalbast |
| Omedime reveremus laude |
| {7-122.} hat tegyunk rayta aldast |
| totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| Adgiatok egi lant |
| Omedime reuiremus Tandem |
| kurua bannya ki bant |
| totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| Oh te édes aszonyunk |
| érted kis tanczot jarjunk |
| agi nekunk egi darab szalonat |
| Czinallyunk vele rantottat |
| Adgiatok, adgiatok |
| Vissza ne uegietek |
| Totus quantus debitorum |
| Florum germinare. |
| (MNT II. 85) |
A színjátékszerű formáktól az egyszerű köszöntésig terjednek a változatok. Némely szövegben utalás van a Balázs-áldásra, másokban farsangi vénlánycsúfoló mondókák szerepelnek, megint más változatokba a Gergely-járás iskolába verbuváló sorai kerültek. Az alábbi példák a Balázs-áldásra utalnak:
| Ó szent Balázs légy mellettünk, |
| óvj meg minden bajtól |
| Torokfájás más nyavalya, |
| tőlünk elmaradjon. |
| (Kisbodak, Moson m.; MNT II. 77. sz.) |
A Szent Balázs doktorunknak hogy ma vagyon napja,
többször is hogy megérhessük, az Úristen adja!
Kérjük ajándékát, a szent áldomását,
távoztassa mindnyájuknak torkunknak fájását!
(Mátraszele, Nógrád m.; MNT II. 84. sz.)
| {7-123.} Emlékezzünk szent Balázsról, hogy ma vagyon napja, |
| Hogy többször is megérhessük, az úr Isten adja! |
| Kérjük ajándékát, várjuk szent áldását, |
| Mindnyájunktól távoztassék torkunknak fájása. |
| (Diósviszló, Baranya m.; Berze Nagy 1940: I. 110). |
A farsangon hoppon maradt lányokat pedig így csúfolják:
| Elmúlik a rövid farsang, mi azt ne sirassuk, |
| Sirassák a lányok, otthonmaradásuk, |
| Kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájuk. |
| (Cikolasziget, Moson m.; MNT II. 79. sz.) |
A legnagyobb leleményességet az adománykérés módjai mutatják. Mindent megragadtak, hogy kifejezésre juttassák szándékukat. Vasnyárssal így fenyegetőzik a Zala megyei, aszófői játék Nyársas szereplője:
| Szalonnát, szalonnát, |
| ha nem adnak szalonnát, |
| kifurom a gerendát. |
| (MNT II. 82. sz.) |
Balázs napjához is kapcsolódik időjárásjóslás, például a jugoszláviai magyar adatok szerint, ha ezen a napon esik, akkor nyáron jég veri el a termést. Baranyában, Szeged környékén is a szőlő négy sarkában megmetszenek egy-egy tőkét, hogy a madarak ne bántsák a termést.
Magyar Néprajz VII.
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Ezen a napon született 1757-ben Kitaibel Pál orvos, világhírű botanikus. Emlékét 44 róla elnevezett növény és állatfaj őrzi, 13243 lapból álló herbáriuma a Természettudományi Múzeum oltalmában van. Korabeli jegyzeteiből kitűnik, miként fonódott össze a természettudomány művelése és a kifejezőeszközökben mérhetetlenül gazdag magyar nyelv. Néhány, ma már többnyire ismeretlen növényfajta elnevezése naplójából: cseregalagonya, naprózsa, aranyfürt, juhcsenkesz, csomós ebír, müge, homoki baltacim, stb.
Csoóri Sándor (1930) költői munkássága mellett közéleti szerepet is vállal, a lakitelki tanácskozás (1987) egyik előkészítője.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7defa-763a”][vc_column_text]TANULJ MEG TÖRŐDNI ÖNMAGADDAL! (2)
„Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam” (Zsoltárok 23:5)
Kétfajta embertípus van, akik sosem fogják megérteni, miért van szükség arra, hogy saját magunkkal is törődjünk. 1) A törvényeskedők. Ők egész életükben azzal próbálkoznak, hogy elérjék a tökéletességet erkölcsi és vallási téren. 2) A szolgálat-mániások. Ők feláldozzák magukat a folytonos gyülekezeti munka oltárán, mert azt hiszik, ez az egyetlen módja, hogy elnyerjék Isten tetszését. Jézus tanítványai között is voltak ilyenek. Amikor egy nő drága kenetet öntött Jézus fejére, megharagudtak. Hogyhogy? Talán soha nem olvasták ezeket a szavakat: „Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam” (Zsoltárok 23:5). A bibliai időkben az olajat különböző célokra használták, például nyugtatóként, masszázsolajként a test felfrissítésére egy hosszú út vagy fárasztó napi munka után. „Tehát Isten szerint rendben van, ha tartok egy kis szünetet?” – kérdezed. Igen, de mivel a szolgálat-mániásoknak szükségük van arra, hogy úgy érezzék, másoknak szükségük van rájuk, ezért a tanítványokhoz hasonlóan így gondolkodnak: „hiszen el lehetett volna ezt adni sok pénzért, és azt a szegényeknek juttatni” (Máté 26:9). Az ő felfogásuk ez: „Mások számítanak, én nem!” Értsd meg ezt: ha másokkal törődsz, de magaddal nem, akkor: a) lelkileg és érzelmileg kiszáradsz; b) tele leszel nehezteléssel, mert a te szükségeidet nem veszik észre és nem töltik be; c) rossz helyen fogsz enyhülést keresni. Ez vezette Sámsont Delila házába. Ő olyan helyet biztosított számára, ahol elengedhette magát és leengedhette a haját – aztán kihasználta ezt az elpusztítására. Ha nem megfelelő embereknél és nem megfelelő dolgokban keresünk enyhülést, ahelyett, hogy megtanulnánk törődni önmagunkkal, teret adunk az ellenségnek. Ne hagyd, hogy veled is ez történjen! Kezdj el gondot viselni magadról lelkileg, fizikailag és érzelmileg!
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2defa-763a” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Balázs püspök és vértanú
Szent Balázs püspök közbenjárását kérjük a torokbaj és minden más bajból való szabadulásért. Hitünk elűzi a félelmet, és megerősít az Isten követésében.
Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.
A BALÁZS-ÁLDÁS KÖNYÖRGÉSE
Szent Balázs püspök, vértanú közbenjárása által szabadítson meg és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden más betegségtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
A hagyomány szerint az örményországi Szebaszte városának volt a püspöke a IV. században. A börtönben megmentette egy gyermek életét, aki halszálkát nyelt. Ezért keleten és nyugaton már a VI. századtól kezdve kérik közbenjárását a torokbetegség ellen. 316-ban Liciniusz császár idejében lefejezték. Az ünnepéhez kötődő balázs-áldás a XVI. század óta terjedt el. Balázst a középkor óta a 14 segítő szent közé sorolják.
Élete:
Nevének megfelelően (Blasius=Basilius=király) igazi királyi lélek volt. Életét az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek véghosszat nem érő sorával szőtte át, halálát pedig a vértanúság bátor hitvallásával pecsételte meg. A 3. század második felében élt, s 316 körül szenvedett vértanúhalált.
Szülővárosában, az örményországi Szebasztéban eredetileg orvosi gyakorlatot folytatott. Mivel azonban igen vallásos életet élt és a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek behegesztésére is, keresztény testvérei a legközelebbi püspökválasztás alkalmával egy szívvel lelkük pásztorává választották. Balázs meghajolt a nép akarata előtt és ettől kezdve egészen a lelkek gondozására adta magát. Erre nagy szükség is volt, mert Keleten még mindig erősen dühöngött a keresztényüldözés. Konstantin császár társuralkodója, Licinius ugyanis önkényesen túltette magát a 313-ban kiadott milánói türelmi rendeleten és folytatta az üldözést.
Az üldözés Szebasztéba is elhatott és természetesen elsősorban a nyáj pásztorát vette célba. Balázs híveinek unszolására egy időre kitért az üldözők dühe elől. A város közelében egy sziklaüregben vonta meg magát. Szebaszte pogány prefektusa Agricola azonban elfogatta. Miközben a katonák a városba vitték Balázst, amerre haladt, hívei mindenütt eléje vitték betegeiket és ő a kereszt jelével meggyógyította őket. Ekkor gyógyította meg a halszálkától fulladozó gyermeket is.
Agricola először nyájassággal akart Balázsra hatni. „Üdvözlégy Balázs – mondotta -, akit Agricola és az istenek kegyelnek”. Mire a szent: „Légy áldott, jó Agricola; de áldott csak akkor leszel, ha nem mondod isteneknek azokat, akik tulajdonképpen ördögök”. Az imént még nyájas prefektust teljesen kihozta sodrából ez a bátor felelet, s mivel látta, hogy Balázs állhatatosságát nem tudja megtörni, lefejeztette őt. A hívők emlékezet úgy tudja, hogy a szent püspök közvetlenül halála előtt ígéretet kapott Istentől, hogy mindazok, akik testi vagy lelki bajaikban, főleg torokfájásban az ő közbenjárását kérik biztos meghallgatást remélhetnek.
Szent Balázs segítségülhívása a különböző betegségekben nagyon régi időkre nyúlik vissza. Az ún. balázsolás nyomait Németországban és Csehországban már a középkorban felleljük: A pap két, András-kereszt módjára összeillesztett gyertyát tart a hívők álla alá és megáldja őket e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged az Isten a torokbajtól és minden más bajtól”. A 14. század közepén dühöngő rettenetes himlő- és pestisjárvány nagymértékben hozzájárult Szent Balázs tiszteletének általánossá válásához. Ez a szörnyű betegség ugyanis legtöbbször torokfájással és fulladási rohamokkal kezdődött. Valószínűleg innét kezdve számítják Szent Balázst a 14 segítő szent közé (Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus). Az orvosok, muzsikusok pártfogójaként tiszteljük.
Szent Anszgár (Oszkár) püspök OSB
Szent Oszkár előkelő frank családból származó bencés szerzetes. Már egész fiatalon a Padeborn melletti új Korvey apátság kolostor-iskolájának vezetője. Nagy tudása és ékesszólása miatt az apátság templomának neves prédikátora. Hamburg-Brémai érsek lett. Harald dán király kérésére Jütlandba ment az üdvösség örömhírét hirdetni. Rövid időn belül iskolát alapított azoknak az ifjaknak a nevelésére, akiket egyházi szolgálatra szántak. Néhány év múlva Björn svéd király kérésére svéd földön ugyancsak eredményes térítő munkát végzett. Mivel elsőnek hirdette dán és svéd földön az Evangéliumot, „Észak apostolának” nevezték. Életét szigorú önmegtagadásokkal élte, minden pénzt a szegények támogatására fordított. Térítő útjain kétkezi munkájával tartotta fenn magát és társait.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]