Surján: nincsenek egyedül azok, aki megbékélést akarnak a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencei megbékélésért dolgozóknak fontos tudniuk, hogy nincsenek egyedül – hangsúlyozta a Charta XXI. Egyesület hétfői budapesti rendezvényén a szervezet elnöke.

Surján László kereszténydemokrata politikus azt mondta, sok olyan kedvező folyamat zajlik térségünkben, amelyekről nem tudunk, mert „nem üti át az oda nem figyelés falát, példaként említve, hogy nemrég jelent meg Dagmar Babcanovának, Szlovákia volt szentszéki nagykövetének tanulmánya a szlovákok viszonyáról Esterházy Jánoshoz.

Ebből Surján László szerint kiderül, hogy akik együttműködtek a kommunista rendszerrel, „megszokták, hogy az igazságtalanság büntetlenül marad”, és ez nehezíti a felvidéki magyar politikus rehabilitálását, mert a szlovákok az ő „áldozatvállalás iránt máig közönnyel viseltetnek, illetve szálka a szemükben”.

A kereszténydemokrata politikus arra is elhívta a figyelmet, hogy egy romániai közvélemény-kutatás szerint a románok 44 százaléka választana magyar polgármestert, 37 százaléka államfőt, míg 47 százalék magyar parlamenti képviselőt, és ugyanekkora azok aránya, akik elfogadnák, hogy legyen magyar családtagjuk.

Ugyanakkor a románok csaknem kétharmada szerint a kisebbségek csak a saját érdekeiket nézik, és törekvéseik nem találkoznak a többség törekvéseivel – tette hozzá Surján László a Kárpát-medencei és magyar kezdeményezéseket bemutató rendezvényen.

Kiemelte azt is: a nemzetiségek számára kedvezőtlen új ukrán nyelvtörvény tervezete ellen indított aláírásgyűjtéshez nem csupán magyarok és ruszinok, hanem kárpátaljai ukránok is csatlakoztak.

Az eseményen Szeverényi János, az evangélikus missziós Híd magazin szerkesztője arról beszélt: minden egyház híveit, de a „hinni nem tudókat, hinni nem akarókat” is megszólítják, négy és félezer példányban megjelenő magazinjuk pedig a legnagyobb nyomtatott evangélikus kiadvány ma Magyarországon.

A Kárpát-medencei Magyarok Kulturális és Hagyományőrző Egyesületének képviseletében Fejér Tamás arról beszélt, hogy nyolc országban fejtik ki tevékenységüket, amelynek egyik fontos eleme az önszerveződés, hiszen szinte bárki létrehozhat náluk öntevékeny tagozatot.

A nagykovácsi Linum Alapítványt bemutató Szomolányi Attila azt hangsúlyozta: helyben tevékenykedve, a településen élőket összefogva tevékenykednek, de már csaknem három évtizede lefektetett alapelveik között is szerepel, hogy „az együttműködésnek nincs alternatívája”.