Muzsikáló Budapest

A hagyományos éttermi cigányzene támogatása és népszerűsítése céljából Muzsikáló Budapest címmel hirdetett pályázatot a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Hagyományok Háza a főváros turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő éttermek számára. A pályázatról április 20-án tartottak sajtótájékoztatót.

A pályázaton 12 budapesti étterem kap lehetőséget, hogy május 20. és augusztus 20. között a hét hat napján 4-7 tagú cigányzenekart foglalkoztasson – ismertette a kiírás részleteit Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott április 20-án Budapesten. Kiemelte, hogy a pályázatot Budapest turisztikai szempontból frekventált helyszínein működő, minimum 30 vendég fogadására alkalmas vendéglátó egységek tulajdonosai vagy üzemeltetői nyújthatják be a Hagyományok Háza honlapján található feltételek szerint április 25-ig. Kerényi Imre felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben a cigányzene egyfajta „értékpusztuláson” esett át, ezért merült fel az a gondolat, hogy állami eszközökkel segítsék a műfaj újbóli virágzását. Hozzátette: a pályázat 173 millió forint keretösszegből valósul meg, a Hagyományok Háza ennek az összegnek a terhére a muzsikusokkal köt egyedi megbízási szerződést, amely alapján közvetlenül a zenészeknek fizeti meg a tiszteletdíjat. Az éttermek támogatásban nem részesülnek.

Pál István Szalonna, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és a pályázat kidolgozója úgy fogalmazott: „nemcsak a cigányzene fennmaradásáról szól ez a program, hanem olyan családok támogatásáról is, akik több évszázada szolgálják a magyar kultúrát”. A zenész felidézte, hogy a cigány muzsikusok a Kárpát-medencében és az egész világon mindig életmódszerűen szolgálták közösségüket: „tanítottak, saját iskolarendszereket és közösségeket hoztak létre és mindenhol a megbecsült emberek közé tartoztak, azért, amit és ahogyan csináltak”. Ezek a zenészek a muzsikusi ismereteken túl azt is megtanították a gyerekeknek, hogyan induljanak el zenélni, hogyan öltözzenek fel, hogyan szolgálják saját közösségüket, illetve hogyan menjenek haza úgy, hogy máskor is szeretettel fogadják őket. „Ez az egyik pillére ennek a pályázatnak is, hiszen fontos, hogy az étteremben olyan muzsikusokat segítsünk munkához, akik ezt a fajta szakmai és emberi minőséget képviselik” – fűzte hozzá.

Pál István Szalonna kiemelte, hogy a szakmai zsűri által kiválasztott zenekarokról és a nyertes helyszínekről a Hagyományok Háza felületein kívül a legfontosabb turisztikai fórumokon is lehet majd tájékozódni. „A cigányzene olyan magyar népzene, olyan szórakoztató zene, amit cigány zenészek játszanak” – fogalmazott Radics Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, aki arról beszélt, hogy ezek a magasan képzett zenészek elsősorban azzal vívták ki hírnevüket világszerte, hogy a magyar mellett más nemzetek népzenéiben éppúgy jártasak és készséggel teljesítették mindig az éttermekbe betérők kívánságait. „Régen ez volt a feladatunk, ezért jöttek vissza hozzánk, ezért tartották különlegesnek ezt a zenét a külföldi vendégek is” – emelte ki. Mint mondta, a pályázat épp ezt a minőséget szeretné újra népszerűvé tenni.