Császármetszés után természetes szülés? Lehetőségek Kárpátalján

A császármetszés a szülésbefejező műtétek közé tartozó orvosi beavatkozás. A műtét végzésének szükségességéről mindig a szülész-nőgyógyász szakorvos dönt. A császármetszés célja a magzat vagy az anya egészségkárosodásának megelőzése. Sok nőt nemcsak fizikailag, de lelkileg is nehezen érint, ha nem tudja természetes úton világra hozni gyermekét. Külföldön nagy gyakorlata van annak, hogy egy előzetes császármetszés után a szülészorvosok támogatják az anyát abban, hogy a következő gyermeket próbálja megszülni. De mi a helyzet Kárpátalján? Hogyan zajlik vidékünkön egy császármetszés? És legfőképpen milyen esélyei vannak egy nőnek a császármetszés utáni hüvelyi szülésre? Erről kérdeztük prof. Háscsa Jánost, az Ungvári Városi Szülészet szülész-nőgyógyász szakorvosát.

– Doktor úr, mi is az a császármetszés, és hogyan zajlik?
– A császármetszés életmentő műtét lehet az anya és a baba számára. Megelőzheti a szülési agykárosodást, az anya vagy a baba halálát, ugyanakkor, mint minden műtét esetében, a császármetszésnél is magasabb a szülés körüli szövődmények száma, mint természetes úton történő szülésnél. A császármetszés körülbelül 30-40 percig tart. A legtöbb időt a műtét előkészülete és az összevarrás vesz igénybe, maga a baba kiemelése nagyjából 5 perc. Mintegy 10 cm hosszú vízszintes vágást ejtünk a bőrön, majd felnyitjuk a hasfalat. Az egyenes hasizmokat nem vágjuk át, csak tompán széttoljuk őket, így gyorsabb gyógyulás várható. A hashártyát is megnyitjuk, letoljuk a méhről. A méhfalon is a vízszintes metszést szoktuk előnyben részesíteni. Amint nyitva van a méh, megrepesztjük a magzatburkot, és a magzatot kézzel kiemeljük, alapvetően a fejénél fogva (ez haránt- vagy medencevégű fekvés esetén eltérhet). Kiemelés után a gyermeket átadjuk a neonatológus szakembernek. Ezt követően eltávolítjuk a lepényt (az anyának oxitocint adagolunk, ami segíti a lepényleválást és a méhösszehúzódást is), ellenőrizzük a méhet. Ha szükséges, méhszájtágítást is végzünk, hogy a vér könnyebben távozzon. Az összevarrás tart a leghosszabb ideig, a méh falát felszívódó cérnával varrjuk össze, leggyakrabban egy rétegben, majd a hasfalat zárjuk. A méh sebének két rétegben zárása nagyobb biztonságot nyújthat a következő várandósság és a megkísérelt későbbi hüvelyi szülés során, mivel csökkenti a hegszétválás kockázatát. A műtét befejezéseként varrattal zárjuk a hasfal bőrét.

– Ukrajnában a jelenlegi egészségügyi törvények szerint van-e lehetőség az anya számára, hogy különösebb indok nélkül a császármetszést válassza? Mindig anyai vagy magzati veszélyállapot miatt végzik el a műtétet?
– A jelenleg hatályban lévő egészségügyi törvények nem teszik lehetővé, hogy a kismama önként válassza a császármetszés. Ez egy sok kockázati tényezőt magában rejtő, még több szövődménnyel járó nagy hasi műtét. A császármetszés tehát történhet anyai indokból, magzati indokból és akár mindkét fél számára veszélyt jelentő állapot elhárítására, azaz összetett, anyai és magzati indokból. Anyai okból végzett császármetszésre lehet példa az anyának egy olyan alapbetegsége (pl. súlyos anyai szívelégtelenség), ami kizárja az anya részéről a sikeres hüvelyi szülés lehetőségét. Ez esetben, bár a magzat vélhetően kibírná a hüvelyi szüléssel járó megterhelést, mégis császármetszés végzésére kényszerülünk. Magzati okból végzett császármetszésnek oka lehet, ha a magzatnak olyan, már méhen belül felismert kóros állapota van, amely a hüvelyi szülés során a magzat egészségkárosodásához vezethet. Összetett indokból végzett császármetszésre jó példa a méhlepény idő előtti leválása és a következményesen kialakuló súlyos vérzés miatt végzett műtét, ugyanis a vérzés mind az anya, mind a magzat egészségét vagy életét is veszélyezteti.

– A kárpátaljai járási kórházakban nincs lehetőség császármetszés esetén a spinális érzéstelenítésre, mindez csak az Ungvári Városi Szülészeten valósítható meg. Milyen előnyökkel jár, ha a kismama ébren van a műtét alatt?
– A spinális érzéstelenítésnek számos előnye van az altatással szemben. A legfontosabbak közé tartozik, hogy az altatás esetén a magzat is „elalszik” az altatószerektől, mielőtt világra segítjük, ami nehezebb adaptációval járhat az újszülött számára a méhen kívüli élethez történő korai alkalmazkodáskor (légzés). Ugyanakkor altatás során az anyánál is gyakrabban fordulhatnak elő általános altatási szövődmények. Altatásos érzéstelenítést tehát az Ungvári Városi Szülészeten csak akkor választunk, ha a gerincközeli érzéstelenítés egyéb okból vagy betegség miatt nem kivitelezhető. Előnye még a gerincközeli érzéstelenítésnek, hogy az anya hallhatja felsírni gyermekét, és láthatja őt életének első perceiben.

– A köztudatban elterjedt vélekedés, hogy a császármetszés a könnyebb, mint a természetes szülés? Erről mi a véleménye? Megalapozott ez a gondolat?
– Azt hiszem, erre csak annyit mondhatok, hogy a köztudatban nagyon sok butaság terjeng. Mint említettem, a császármetszés életmentő műtét, egy nő sem választhatja kényelmi okokból. Felvetődik a kérdés, egyáltalán kinek lenne kényelmesebb egy nagy hasi műtét, amelyből nehéz a felépülés, amely megnehezíti a gyermek ellátását? Ép ésszel végiggondolva ki választaná ezt az utat?

– Van-e Kárpátalján lehetőség arra, hogy egy császármetszés után természetes úton hozza világra következő gyermekét a kismama?
– Kárpátalján, sajnos, csak az Ungvári Városi Szülészeten biztosítanak lehetőséget erre a kismamáknak. A járási kórházak nincsenek kellőképpen felkészülve arra, hogy ilyen szüléseket fogadjanak.

– Kockázatos egy császármetszés után szülni?
– A császármetszés utáni hüvelyi szülés fő veszélye a műtét során méhen ejtett vágásból eredő heg lehetséges repedése, ami egy elhúzódó vajúdás során következhet be (igaz, a méhrepedés előfordulhat első szülő nőknél is). A mostanság használatos, modern varróanyagok esetében azonban már a hegszétválás kockázata elhanyagolható, minderre kevesebb mint egy százalék az esély. Igaz, a császármetszést követő egy éven belül a heg még sérülékeny, így ebben az időszakban egyáltalán nem ajánlott a természetes szülés. Az egy év lejártával már – ha sem az anya, sem a magzat állapota nem indokolja – nyugodt szívvel választható a hüvelyi szülés. Az orvos mindenesetre fokozott figyelemmel fogja kísérni a terhességet, és a szülésnél is kiemelt figyelmet fordít majd a baba és a kismama biztonságára és a két szülés közötti mérlegelésre. Véleményem szerint ha az anya és a magzat állapota is kielégítő, semmivel sem kockázatosabb hüvelyi úton szülni császármetszés után, mint egy újabb műtétet végrehajtani.

– Az Ungvári Városi Szülészeten milyen gyakran fordul elő egy, esetleg két császármetszés utáni szülés?
– Az utóbbi években egyre több ilyen szülésre kerül sor. Ez nagy öröm, hiszen sok kismama bár elfogadja az életmentő műtét tényét, mégis hiányérzet marad benne, hogy nem élhette át a természetes szülést. Erre kapnak itt, az Ungvári Városi Szülészeten lehetőséget. Két császármetszés után szülni a jelenlegi hatályos törvények alapján azonban nincs lehetőség Ukrajnában. Ha ilyen tervei vannak a kismamának, akkor a szomszédos országok szülészeti ellátását vehetik igénybe.

– Mi a különbség a tervezett és a sürgősségi császármetszés között?
– Sürgősségi császármetszésre akkor kerül sor, ha egy előre nem várt, egészségkárosodáshoz vezető szövődmény alakul ki a terhesség vagy közvetlenül a szülés alatt. A sürgősségi császármetszést kiváltó ok a magzatra vagy az anyára, vagy mindkettőjükre veszélyes lehet. Ebből következik, hogy a tervezett császármetszés is válhat sürgőssé. Erre jó példa a harántfekvés, ugyanis ha a harántfekvés miatt tervezett műtét időpontjánál korábban indul meg spontán a szülés, akkor a tervezett császármetszés sürgőssé válik. De akár a vajúdás alatti tartós magzati szívhangromlás is sürgősségi császármetszést igényel. Tervezett császármetszés esetén az orvossal előre megbeszélt időpontban végzik el a műtétet.

– Mi a különbség az első szülés vagy a császármetszés utáni szülés folyamata között?
– A szülés folyamatának lezajlása között alapvetően nincs különbség. A császármetszés után természetes úton szülő kismamát fokozott megfigyelés alatt tartjuk, több Ctg-vizsgálatot végzünk, figyeljük a hegszétválásra utaló esetleges jeleket, és ha szükséges, azonnali műtétet rendelünk el.

– A császármetszés okozhat-e szoptatási nehézségeket?
– Ha a császármetszést nem előzte meg vajúdás, gyakrabban lehet probléma a szoptatással. A nők az endorfin nevű, morfiumszerű anyag kiválasztásával uralják a szülési fájdalmaikat. Ez az anyag serkenti a prolaktin kiválasztását, ami a tejelválasztás kulcsfontosságú hormonja. Oxitocinra van szükség a vajúdásnál ahhoz, hogy a méh összehúzódjon, valamint minden szoptatásnál a tej kilövellésekor is. Ha a szülés időpontját megtervezik, és elmarad a vajúdás, fennáll a veszélye, hogy nem termelődnek a szoptatáshoz szükséges hormonok. A császármetszés ugyanakkor nem akadálya a szoptatásnak, függetlenül az érzéstelenítés módjától. Azonkívül, hogy a műtétet követően az anyának segítségre van szüksége a szoptatáshoz, semmi más akadálya nincs. A kezdeti nehézségek után a császármetszés után is gond nélkül lehet szoptatni.

– Vannak-e a vajúdás elmaradásának következményei?
– A vajúdásnak a szoptatáshoz szükséges hormonok termelődésén túl más előnye is van. Vajúdás során nyílik ki a méhszáj, aminek a szülést követően is nagy szerepe van, hiszen ezen jöhet ki a gyermekágyi folyás. Ha ez nem történik meg, gyulladás, láz léphet fel. A vajúdás pszichésen is fontos, segít megélni a „bent” és a „kint” állapotát. Aki biztosan tudja, hogy császármetszéssel fog szülni, annál is a legjobb, ha természetes úton indul meg a szülés, és még jobb, ha van idő vajúdni is. A vajúdásnak nagy szerepe van abban, hogy a magzat megszületvén könnyebben adaptálódjon a „ kinti” körülményekhez. Bizonyított, hogy azon újszülötteknek, akik átélték a méh összehúzódását, sokkal kevesebb kezdeti légzési nehézségük van, jobb a hőmegtartásuk.

Bocskor Zita
Kárpátalja.ma