A hagyaték felosztásáról
„Miután eltemettük édesapánkat, felkerestük testvéremmel a közjegyzőt, hogy az örökség felől érdeklődjünk. A közjegyző azt mondta, hogy végrendelet és más örökös híján kettőnk között fogja elosztani a hagyatékot egyenlő arányban. Nem hiszem azonban, hogy pontosan egyenlő részekre lehetne osztani például a családi házat, a bútorokat, a könyveket, az egyszobás városi lakást, vagy a háztáji földrészleget. Ráadásul én születésem óta a családi házban élek, míg a testvérem már rég elköltözött onnan. Szeretnék továbbra is az otthonomban élni a családommal, de nem tudom, hogy megtehetem-e, ha egyszer megoszlik az örökség. Érdekelne, hogy miként fog megtörténni a hagyaték elosztása, például megtarthatom-e a családi házat?”
– A Polgári törvénykönyv 1267. cikkelyének 1. pontja értelmében az örökösök egyenlő részre jogosultak a hagyatékból. Amennyiben tehát önök a testvérével ketten öröklik édesapjuk hagyatékát, az fele-fele arányban oszlik meg önök között. Ilyenkor valóban nehéz elérni, hogy a két hagyatékrész tökéletesen egyforma legyen, vagy hogy minden örökös részesüljön a hagyaték minden eleméből, de erre általában nincs is szükség. A gyakorlat azt mutatja, hogy az önökéhez hasonló esetekben az a legjobb megoldás, ha megállapodnak egymás között a testvérével a hagyaték egyes elemeinek elosztásáról. Például elképzelhető, hogy a földrészleg és a városi lakás értéke megegyezik a vidéki családi házéval, így nincs szükség arra, hogy mindketten részesedjenek a hagyaték valamennyi eleméből. Amennyiben nincs rá mód, hogy egyenlően osszák el egymás között a hagyatékot – hiszen például az ingatlanok értéke erősen eltérő lehet –, megoldást jelenthet, ha az egyik fél pénzben vagy egyéb tulajdonban kompenzálja a másikat a rá eső nagyobb természetbeni örökségrészért. Sőt, a már említett 1267. cikkely 2. pontja azt is kimondja, hogy az ingó tulajdon esetében az örökösök szóban megállapodhatnak egymással a hagyatékrészek nagyságának megváltoztatásáról. A 3. pont pedig arra is lehetőséget ad, hogy ha ingatlanról, közlekedési eszközről van szó, a közjegyző által hitelesített megállapodásban eltérjenek az egyenlő elosztástól.
Az örökség elosztásánál figyelembe kell venni, hogy az az örökös, aki a hagyaték keletkezése, tehát édesapjuk halála előtt legalább egy évig egy háztartásban élt az örökhagyóval, elsőbbséget élvez a többi örökössel szemben abban, hogy számára természetbeni részt utaljanak ki az ingóságokból (háztartási eszközök, berendezési tárgyak stb.) az őt megillető örökségrész arányában. A megállapodást a hagyaték részét képező ingatlantulajdon elosztásáról írásban kell rögzíteni, a dokumentumot a közjegyzőnek is hitelesítenie kell.
A hagyatéki eljárás nem befolyásolja az ön lakhatási jogát a családi házban – hacsak ön személyesen le nem mond az ingatlan tulajdonjogáról. Abban az esetben is megőrzi a lakhatási jogát, ha a ház egy részének tulajdonjoga a testvérére száll át. A tulajdonjoggal együtt ugyanakkor a testvére is lakhatási jogra tesz szert az épületben.
Ha nem sikerül megegyezni az örökségről, bármelyik örökös kérheti a bíróságtól a hagyaték felosztását. A felosztás során lehetőség szerint a bíróság is figyelembe veszi majd az ön lakhatási jogát.
hk