2017. augusztus 16., szerda

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Ábrahám – héber eredetű; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja.

Rókus – germán-latin eredetű; jelentése: (ismeretlen).[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Szerintem vannak az életben olyan útkereszteződések, amikor nagy horderejű döntéseket hozunk, miközben nem is vagyunk ennek tudatában.”

Jodi Lynn Picoult

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93f8d5-e771″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dier Lajos (Ungvár, 1827. augusztus 16. – ? ?). Római katolikus áldozópap és gimnáziumi tanár. Középiskoláit Ungváron és Szatmáron végezte. 1844-ben Hám János növendéke lett, 1851-ben szentelték miséspappá. 1851-ben az ungvári gimnáziumba nevezték ki helyettes tanárnak. Az 1854-55-ös tanévet  a bécsi egyetemen töltötte, ahol a főgimnáziumra érvényes oklevelet szerzett mennyiség-és természettanból, ezután mint rendes tanár folytatta munkáját az ungvári gimnáziumban. Itt jelentek meg tanulmányai magyarul és németül.

1861-től Sándorfalván volt lelkész, ahol a vízkutatás tudományával foglalkozott. Eredményeiről tudományos cikkekben számolt be. Több vízforrást tárt fel, többek között Nagyszőlősön a Siroka-völgyben, valamint ásványvízforrásokat és forrásvizeket Munkács környékén a Lovácska és a Lauka körül. Foglalkozott geológiával a földrengések tanulmányozásával és ősrégészettel. Jártas volt a régi kódexek olvasásában, több ilyen is volt a birtokában. Legrégibb kódexe 1266-ból származott.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Balczó András (1938) többszörös világbajnok, olimpiai bajnok öttusázó születése.

– Egerszegi Krisztina (1974) többszörös világcsúcstartó, 79-szeres magyar és ötszörös olimpiai bajnok ezen a napon született.

– Gorka Géza keramikus (1894) születése. Kossuth-díjas; a népi fazekas művészet gazdag hagyományait folytatta.

– Megrendezték Budapesten a Magyarok II. Világtalálkozóját (1938).

– Bertényi Iván történész, egyetemi tanár születése (1939).

– Juhász Ferenc költő (1928) ezen a napon született.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7f8d5-e771″][vc_column_text]NE FÉLJ! (1)

„Miért féltek ennyire?” (Márk 4:40)

Figyeld meg, hogyan viselkedtek a tanítványok, amikor a Genezáreti-tavon vihar támadt, és vizsgáld meg, felismered-e magadban ugyanezeket a vonásokat! 1) A félelem miatt kételkedni kezdünk Isten gondviselésében. A tanítványok ezt kérdezték Jézustól: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” (Márk 4:38). Nem a hatalmáról beszéltek: „Le tudod csendesíteni a vihart?” Nem is tudása felől érdeklődtek: „Tudod, hogy viharban vagyunk?” Nem is hozzáértése érdekelte őket: „Van tapasztalatod a viharokkal?” Ehelyett jellemét illető kételyiknek adtak hangot. Ha hagyod, a félelem aláássa Isten szeretetébe vetett bizalmadat? és eléri, hogy elfeledkezz Isten hűségéről. 2) A félelem rávesz, hogy megragadjuk az irányítást. Jézus aludt, ezért a tanítványok felébresztették, és azt mondták neki: „Gyorsan csinálj valamit!” A félelem akkor támad, amikor úgy érezzük, kicsúsztak a kezünkből a dolgok. Amikor félünk, belekapaszkodunk az életnek abba az összetevőjébe, amit irányításunk alatt tudunk tartani – például az étkezési szokásunkba, a munkánkba, az otthonunk tisztaságába, vagy sok esetben: az emberekbe. Minél bizonytalanabbak vagyunk, annál inkább uralni akarjuk a helyzetet. 3) A félelem feledékennyé tesz. A Biblia azt mondja Jézusról: „szóval tűzte ki a tisztátalan lelkeket, és minden beteget meggyógyított” (Máté 8:16). Micsoda önéletrajz! De a félelem lelki emlékezetkiesést okoz, elfeledteti velünk, hogy Jézus már mi mindent tett értünk, és mennyire jó volt hozzánk. Mit mondott mindezek után Jézus? „Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” (Márk 4:40). A hit nem kapcsolja ki a félelmet, de elcsendesíti, megfosztja erejétől, és közelebb visz minket Istenhez – és amikor ez megtörténik, a dolgok elkezdenek változni.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2f8d5-e771″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Rókus

A dél-franciaországi Montpellier-ben született, mellén apró, kereszt alakú jellel, amiből anyja különleges sorsot jósolt neki. Húsz éves volt, amikor szülei meghaltak. Rókus ekkor pénzre váltotta örökségét, majd a pénzt a szegényeknek és a kórházaknak ajándékozta. Elzarándokolt Rómába, és ott, az aquapendentei kórházban ápolt először pestisbetegeket. Ezután Rómában és Piacenzában is tevékenykedett.

Ez utóbbi helyen maga is megkapta a pestist, és hogy másokat ne fertőzzön, a város melletti erdőben húzódott meg. A legenda szerint egy kis kutya látta el élelemmel, és egy, az égből leszállt angyal takarta be sebeit. Miután felgyógyult, visszatért szülővárosába, ahol kémkedés gyanújával börtönbe vetették. Ötévi raboskodás után 1327-ben, lényegében ismeretlenül halt meg, bő két évtizeddel az 1348-as nagy pestisjárvány előtt. Nevezetessé az tette, hogy amikor 1414-ben Konstanzban ütötte fel a fejét a pestis, egy ottani szerzetes megemlítette, hogy tud a montpellier-i patrónusról. Erre elrendelték, hogy képmását hordozzák végig az utcákon. A dühöngő járvány épp oly hirtelen szűnt meg, ahogy támadt, és Szent Rókus nevét az egész keresztény világ megismerte. A XIV-XVI. századi Dél-Franciaországban és Észak-Spanyolországban sok ház homlokzatára kerültek fel a V. S. R. betűk (Vive Saint Roche – Éljen Szent Rókus), hogy oltalmazza az ott lakókat a pestistől.

Szent Rókust általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjének tisztelik. Ünnepe augusztus 16-án van.

bacskaplebania.hu

[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row][vc_row][/vc_row]