A földimogyoró termesztése

A világ mezőgazdaságában rangos helyet elfoglaló földimogyoró napjainkban a hazai kultúrflórában is megtalálható. Gyakran fogyasztjuk ropogtatnivalóként, és ma már megannyi egyéb felhasználási lehetősége ismert. Azonban talán kevesen tudják, hogy nemcsak a korgó gyomorra, hanem az egészségre is jó hatással van. Magja vitaminokban gazdag, értékes olajat tartalmaz, emellett pedig jelentős a fehérjetartalma is.

Értékes összetevője a B-vitamin, az E-vitamin és a fi­tosz­te­rol, amelynek gyulladáscsökkentő hatása van. A kozmetikaipar és a gyógyszeripar egyaránt felhasználja a bőrszárazság. illetve ekcémás elváltozások enyhítésére.

A földimogyoró (Arachis hy­po­gaea) neve ellenére nem a mogyoró (Corylus) nemzetség faja, s a mogyorókkal inkább csak névrokon. Jóval közelebbi a kapcsolata például a borsóval vagy a babbal. Melegigényes növény, kedveli a napfényt.

Már gyenge árnyékban mattá válnak zöld levelei. Vízigénye közepes és változó. Homokos talajok megfelelők a számára, nem igényel sok tápanyagot. A növény érdekessége, hogy a virágok megtermékenyülés után a földbe húzódnak és ott nevelik magvaikat, ezért rendszeresen fel kell töltenünk földdel, mint a burgonyát.

A földimogyoró (Arachis hypogaea) a Fabaceae családba tartozó hüvelyes növény. Erőteljes karógyökere van. Lazább talajokon az oldalgyökereken 1-2 mm átmérőjű gümők, nitrogéngyűjtő baktériumtelepek alakulnak ki.

Hajtásrendszere felálló vagy elfekvő, 20–60 cm magas bokrot alkot. Levelei párosan összetettek visszástojásdad levélkékkel. Lemezük felső része fényes, fonákjuk szőrözött.

Virágai sárgák, 2–4-esével állók, levélhónaljiak, a pillangósokra jellemző virágfelépítéssel. A megtermékenyítést követően hüvelykezdeményei a talajba fúródva fejlődnek ki.

Termése hüvelytermés. Az érett hüvely szalmasárga, külső felülete hálósan bordázott, fajtától függően többé-kevésbé befűződött. Belső fala nemezszerű, éréskor a magvakkal érintkező felületek barna foltosak. A magvak száma termésenként 1–5 db. Héjszínük éretten a fajtára jellemző és a világos testszínűtől a sötétibolyáig változhat.

Környezeti igényei: fény­igénye átlagon felüli. Az árnyékot még átmenetileg sem tűri. Fejlődése ilyen feltételek között lelassul. Hőigénye szintén nagy. Tenyészidőben minimálisan 2500–3000 °C hőösszeget kíván. Maga a növény a fagypont körüli hőmérsékletet károsodás nélkül átvészeli, a magvak csírázásához és a hüvelyek beéréséhez azonban legalább 12–14 °C szükséges. Vízigénye a terméskötés idejéig viszonylag nagy. A hideg esők vagy túlöntözések azonban túlhűthetik a talajt, és így kedvezőtlenül befolyásolják a csírázást, illetve a későbbiekben visszavetik a növényt fejlődésében (átmeneti lombsárgulás). A termésérés időszakában a túlzott talajnedvesség a hüvelyek be­érése szempontjából kifejezetten előnytelen.

Tápanyagigénye különösen nagy, ezért a táperőben gazdag, semleges kémhatású, könnyű művelésű, középkötött talajokon díszlik a legjobban. A sovány homok, valamint a rossz szerkezetű, kötött talaj fejlődését hátráltatja.

Alapvetően fontos a megfelelő fajta megválasztása. Éghajlati adottságaink között ugyanis kielégítő terméseredményt csak a rövidebb tenyészidejű, felálló bokor alakú, ún. Valencia típusú változatoktól várhatunk. Ezek hüvelymérete valamivel elmarad ugyan az elfekvő bokor alakú külföldi fajtákétól, de hő- és fényigényük kisebb, korábbi betakaríthatóságuk pedig nagyobb termésbiztonságot jelent. Éghajlati és időjárási viszonyaink figyelembevételével eredményesen termeszthető magyar fajta a Kiszombori és a Makó I.

Helye a vetésforgóban lényegében megegyezik a többi hüvelyes zöldségfajéval. Mivel a termések a talajban fejlődnek ki, feltétlenül kerülni kel a drótférgek szaporodását segítő előveteményeket. Meghálálja az érett szerves trágyát, amelyet már az őszi mélyszántással dolgozunk be. Elsősorban foszfor- és káliumigényes. A túlzott nitrogénadagolás buja vegetatív növekedést vált ki.

Szaporítása: vetésre csak a teljesen érett, telt szemű hüvelyek sértetlen magvai alkalmasak. A vetés időpontját a talaj tartós fölmelegedése szabja meg (12–15°C), mert hidegebb környezetben a magvak elfekszenek, megpenészednek és elpusztulnak. Üzemi körülmények között soros vetés, 60×5 cm sor- és tőtávolság javasolható. Háztáji kertekben a bokorbabhoz hasonlóan 2–3 szemenként fészkekbe is vethető. A vetési mélység 3–5 cm. A vetés ideje: április vége, május eleje. A vetés módja: 40×40 cm-es térállás.

Ápolási munkái közé tartozik a rendszeres gyomtalanítás és a virágzás időszakában a növényeknek a burgonyához hasonló, 1–2-szeri töltögetése. A töltögetés célja, hogy a hüvelykezdemények mielőbb a talajba fúródva megkezdjék növekedésüket. Hosszan tartó meleg és száraz időszakokban fokozott atkaveszély alakul ki. A sárguló levelek fonákrészén a kártevő nagyítóval felismerhető. Öntözésre különösen a tenyész­idő első felében lehet szükség.

Betakarítás idején az érés legbiztosabb jele, ha a hüvelyek elérték a megfelelő méretet, külsőleg csontszínűek, feltörve a belső faluk fehér, nemezszínű bevonata elvékonyodott, a magvakkal érintkező részeken barnafoltos. A magvak héja felveszi a fajtára jellemző piros árnyalatot. Általában októberre éri el betakarítható állapotát.

Valamennyi hüvelykezdemény beérésére nem számíthatunk, ezért a betakarítást akkor kezdjük el, ha a növények alatt kialakult termések zöme az érés említett jeleit már mutatja, vagy a talajhőmérséklet 12 °C alá süllyedt, illetve a korai őszi fagyok a lombozatot tönkretették.

A bokrokat kézi ásóval, nagyobb felületeken kormánylemez nélküli ekével vagy gyökérkiemelővel fellazítjuk, majd óvatosan felnyűjük. Száraz, napsütéses időben a töveket gyökérrel fölfelé állítva, néhány napig szikkasztjuk. Csapadékos, fagyveszélyes időjárás esetén fedett helyen, szín alatt vékony rétegben, aktív szellőztetéssel szárítjuk. Az utóérlelést követően a hüvelyeket vagy kézzel, vagy megfelelő lyukbőségű rácshoz dörzsölve leválasztjuk a növényekről. A leszedett termést száraz, szellős, fagy- és egérmentes helyen tároljuk.

Várható terméshozam 1–1,5 t hüvelyes termés hektáronként.

A földimogyorót nem hajtatjuk. A sorok fóliaalagutas takarásával azonban a talaj gyorsabban fölmelegszik, és a vetés 8–10 nappal előbbre hozható. Az így kezelt növények előbb virágoznak, és szedéskor a tövek alatt beérő hüvelyek aránya is nagyobb lesz.

Balog Nóra, a „Pro Agricultura Carpatika”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa