2018. január 27., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Angelika – latin eredetű; jelentése: angyali, angyalhoz hasonló.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb, hatalmasabb és szebb, mint az élet. Mindig szép és mindenütt. Fetrengett a lelkem sokszor porban is, sárban is. De mindig új és új magasságai jöttek az életnek.”

Ady Endre

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-936270-b722″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, 1919. január 27.) A XX. század kiemelkedő magyar költője, a Nyugat munkatársa, vezéregyénisége, a modern magyar líra megteremtője. Jól ismerte a vidéket, az itt élő népek történelmét, múltját. Móricz Zsigmondot köszöntő írásában írta: „… errefelé nem koronáz Ugocsa, ezen a tájon verődött össze Essze Tamás kuruchada. Ez itt magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt, sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan. „Rokonszenvvel nézte a Beregben, Szatmárban, Ugocsaszélen élő emberek gondjait, sorsproblémáit, indulatait. „Ez kálvinista magyarság – Móricz Zsigmond magyarjai – hamar dühbe jön a méltatlanságon, s hamar kidörgi az „eb ura fakó”-t. Valamikor a császár, sokszor két erdélyi fejedelem s három török pasa között lehetett választania, hozzászokott”. Több írásában emlegeti a Dózsa György felkelését vérbe fojtó, hatalmas birtokokkal jutalmazott „Werbőczy ugocsai közurat”. Ady Endrét baráti és rokoni szálak is kapcsolták a vidékhez.  Levelezett Kaczér Vilmossal, a nagyváradi Színházi Újság szerkesztőjével, aki Beregszászból származott.  Barátja volt a Nagyszőlősön született Nagy Endre, jó ismerősei közé tartozott a huszti születésű Szép Ernő és az ungvári származású Pásztor Árpád. Rokoni szálak fűzték a Csighy családhoz. Csighy Sándor a század elején Nagydobronyban tanítóskodott. Csighy Sándorné Török Margit az érmindszenti református papnak, Ady keresztapjának volt a lánya. Csighyék lánya, Róza pedig Ady keresztlánya volt. A fiatal költő 1901 nyarán a Csighy családnál járt Nagydobronyban.

1913-ban Ady Vásárosnaményba utazott egy „familiáris összejövetelre”. Útközben, csatlakozásra várva, a csapi vasútállomáson írta Vedégségben Bottyán vezérnél című, Justh Gyulának ajánlott versét.  Cikkei arról tanúskodnak, hogy rokonszenve élete végéig megmaradt, figyelemmel kísérte az itt zajló eseményeket. Írt arról, hogy Beregszászon 1906-ban „nemzetiszínű égi jelet láttak”, hogy 1914-ben az orosz csapatok betörtek a Kárpátokba, elfoglalták Rahót, s veszélyeztették Máramarosszigetet; megemlékezett az életének utolsó éveit Técsőn töltő Hollősy Simon haláláról.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

A Nemzeti Színház bemutatja Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját (1844), melynek szövegét Egressy Béni írta. A három felvonásos dalmű a Bánk bán mellett mindmáig a legmagasabb színvonalú történeti operánk.

Ezen a napon született 1242-ben Árpád-házi Szent Margit királylány, domonkos rendi apáca, IV. Béla király lánya.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-76270-b722″][vc_column_text]APA-FIA BESZÉLGETÉS (2)

„Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította.” (Példabeszédek 7:21)

Henry Brandt pszichológus beszél arról, hogy fia mennyire felhúzta magát azon, hogy nem adta neki oda az autót estére, hogy egy lánnyal lemenjen a tópartra sötétedés után. „Mi bajod, papa?”+ – követelőzött a fiú. – nem bízol bennem?” Brandt így válaszolt: „Egy autóban éjszaka egyedül egy tóparton egy gyönyörű nővel? Még magamban sem bíznék!” Salamon részt vett gyermekei életében, idejében és határozottan tanította őket Istennek a szexre vonatkozó nézetéről. A Példabeszédek három leghosszabb szakasza, az ötödiktől a hetedik részig végig ezzel a témával foglalkozik. Az 5. és 6. részben a házasság előtti szexet, a paráznaságot tárgyalja, majd csaknem az egész 7. részben a házasságon kívüli szexet, a házasságtörést. A kettő között arról is őszintén és egyenesen beszél, hogy milyen az Isten akarata szerinti szex. A lelkészek és a szülők túl sokáig dugták a homokba a fejüket, remélve, hogy ez a téma csak úgy eltűnik. De ezt a témát nem lehet kikerülni. George Gallup közvélemény-kutató állítja: „Kétségtelen, hogy a szexszel kapcsolatos kérdések lesznek a legfontosabb ügyek, amivel minden egyháznak szembe kell néznie a közeljövőben. Abortusz, AIDS, házasság előtti szex, homoszexualitás – ezek mind ott lesznek a forgatagban.” Salamon így figyelmeztette fiát: „Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította.” Tehát akár apa, anya, egyedülálló szülő vagy akár nagyszülő vagy, gyermeked nem fogja megtenni a rossz lépést, ha nincs rosszkor, rossz helyen, rossz társaságban. Ezért tanítsd őt így: „Ha nem akarod megégetni magad, ne játssz a tűzzel!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-26270-b722″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Merici Szent Angéla szűz, nevelő

1474 március 21-én született Desenzanoban. Korán árvaságra jutott, és hamar elvesztette egyetlen nővérét is. 13 éves volt, amikor elsőáldozó lett. Nemsokára Szent Ferenc harmadik rendjébe lépett. 1497 nyarán látomása volt, és attól kezdve érett lelkében a leány-ifjúság nevelésének gondolata. 1516-ban Bresciába költözött. 1524-ben elzarándokolt a Szentföldre, a következő évben pedig Rómában részt vett a Szentéven. 1530-ban 12 leánnyal társulatot alapított, és Szent Orsolya oltalmába helyezte művét. Tíz év alatt már 76-an lettek, akik a leányok nevelésére szentelték életüket. 1540 január 24-én halt meg Bresciában.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]