2018. április 18., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Andrea – görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

Ilma – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Gárdonyi Géza

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9319e3-d1d4″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lorántffy Zsuzsanna (?, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.). Zempléni és beregi nagybirtokos családból származott, 1616-tól I. Rákóczi György felesége volt. Sárospatak, a beregi és ungi Lorántffy-birtokok, valamint a szerednyei vár az ő hozományaként kerültek a Rákócziak birtokába. Bethlen Gábor halála után 1630-ban Rákóczi György lett az erdélyi fejedelem. A három gyermek nevelésével és a gazdasági ügyek nagy részével a fejedelemasszony foglalkozott. A család vagyonát tetemesen növelte példás gazdálkodásuk: birtokaikat gondosan összeírták, a fejedelem és a fejedelemasszony személyesen határozott a legkisebb falu terméséről is. Jelentősen fejlesztették munkácsi uradalmukat.

1644 novemberének végén a fejedelem kívánságára Lorántffy Zsuzsanna Munkácsra költözött. Mint mindegyik főbb vár mellett, a fejedelemasszony itt is szép kertet tartott. A rostélyzattal elkerített virágágyakban a ritka és drága külföldi növények mellett tulipánok, nárciszok nyíltak. A fejedelemasszony maga ápolta virágait.

Férje halála után 1648-tól Zsigmond fiával felváltva élt Sárospatakon és Munkácson. 1649-ben megerősítette a beregszászi iskola alapítványát. Az iskola tanárait és diákjait ekkor a malom vámjövedelmének egy része és a hídvám jövedelme illette, valamint a prédikátornak és az iskolamesternek a szőlőhegy tizedéből is járt 16 hordó bor. Megnövelte a munkácsi ref. egyház és iskola jövedelmét is.

1657-ben, amikor II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorlandó a lengyelek betörtek a vidékre, a fejedelemasszony a munkácsi várba menekült. Az ellenség elvonulása után megerősítette a várat. Gondosan vigyázta és fejlesztette a munkácsi várbirtokot, s élete végéig gondoskodott a református egyház és iskola ügyeiről is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Lázár Mária színész (1895) királynői megjelenésű, dekoratív külsejű, elegáns színésznő, szépasszony szerepekben aratta legnagyobb sikereit.

–          Németh László, az egyik legnagyobb magyar író ezen a napon született 1903-ban. Regényeket, elbeszéléseket, drámákat, esszéket írt. Több művét színpadra vitték, illetve megfilmesítették (A két Bolyai, Galilei, Iszony, Égető Eszter, stb.)

–          Megnyitották az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot. (1982)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-719e3-d1d4″][vc_column_text]LELKI JELZŐKÖVEK

„De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek” (Jeremiás 3:21)

Fel kell állítanod lelki jelzőköveket az életedben, amik emlékeztetnek azokra az időkre, amikor Isten közbelépett az érdekedben. Valaki azt mondta: „Nem az a baj, hogy lassan tanulunk, hanem, hogy gyorsan felejtünk.” Milyen gyorsan felejtünk, és milyen gyorsan tulajdonítjuk magunknak az érdemet olyan dolgokért, amiket nem magunktól értünk el! Amikor Isten kettéválasztotta a Jordán folyót, hogy népe átkelhessen, tudott valamit, amit a nép nem – hogy a túlsó parton nagy kihívásokkal kell majd szembenézniük, például Jerikó városával. Akkor pedig majd szükségünk lesz emlékeztetőkre. Ezért azt mondta nekik, hogy gyűjtsenek össze tizenkét követ a Jordán medréből, és építsenek belőle emlékművet, hogy ők és gyermekeik visszaemlékezhessenek róla Isten hűségére (ld. Józsué 4:1-7). Sámuel ugyanezt tette, miután Izráel legyőzte a filiszteusokat: „Fogott egy követ, felállította… és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt Mondta: Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” (1Sámuel 7:12). Mielőtt megadnád magad a csüggedésnek, kétségnek vagy vereségnek, állj meg és emlékezz vissza, mit tett Isten „mindeddig” érted. Mint azon a napon, amikor találkoztál Jézussal; vagy azokban az időkben, amikor vezetett; amikor olyam ajtókat nyitott meg számodra, amikről azt hitted örökre zárva vannak; amikor átvitt a nehézségeken. Jegyezd fel ezeket az eseményeket, és hivatkozz rájuk gyakran. Ez segíteni fog visszaemlékezni Isten jóságára olyankor, amikor hajlamos lennél elfeledkezni róla. Ez megadja a hála érzetét a múlt áldásaiért, és biztonságérzetet szembenézni bármivel, amit a holnap hoz. „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:21-23)

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]