Görögkatolikus konferenciát tartottak az 1868-as hajdúdorogi nagygyűlés emlékére

Az 1868 áprilisában megtartott hajdúdorogi görögkatolikus nagygyűlés 150. évfordulójára konferenciát szervezett április 13-án a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán a Görögkatolikus Örökség Kutatócsoport.

Egykor 33 egyházközség 220 képviselője vett részt Hajdúdorogon azon a nagygyűlésen, melyen megalakult az Állandó Végrehajtó Bizottság, mely célul tűzte ki a görögkatolikusok számára a magyar nyelv liturgikus használatát, magyar nyelvű egyházi és liturgikus könyvek kiadását, valamint egy önálló magyar görögkatolikus püspökség felállítását. Ez utóbbi 1912-ben valósult meg, amikor Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Egyházmegyét, melyet X. Piusz pápa kanonizált. Ám a szertartások magyar nyelvű végzésére 1965-ig kellett várniuk a híveknek.

Kétségtelen, hogy az elért eredményekben nagy szerepet játszott az 1868-as hajdúdorogi találkozó.

Ennek állított emléket a nyíregyházi konferencia, melyet Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita és dr. Végsheő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora nyitott meg köszöntőjével.

A délelőtti szekciót dr. Bertényi Iván történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese kezdte meg A kiegyezés és következményei című értekezésével, melyben az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésről s annak a görögkatolikusokra gyakorolt hatásáról beszélt.

Ezt követően dr. Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola előadója ismertette az egyház és az állam viszonyát a dualizmus (1868–1918) időszakában.

Dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanszékvezetője az 1868-as nagygyűlés megszervezésének és lebonyolításának történetét mutatta be.

Az ő témáját folytatta dr. Véghseő Tamás rektor előadása, melyben az egyháztörténész az 1868 és 1912 közötti korszakot elemezte.

A délutáni szekció nyitóelőadását Nyirán János, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola docense tartotta meg A magyar nyelv liturgikus használatának igénye és elterjedése, avagy liturgia-fordítások a XIX. század második felében címmel.

Marosi István, a beregszászi Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főiskolai lelkésze a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 1896-os millenniumi ünnepségeken való szerepét idézte fel.

A folytatásban Godzsák Attila történész előadásának köszönhetően a hallgatóság a két világháború közötti korszak uniós mozgalmaiba nyerhetett betekintést.

Sárándi Tamás, a Maros Megyei Múzeum muzeológusa Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásának görögkatolikusokra vonatkozó következményeiről beszélt.

Végül Inántsy-Pap Ágnes, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója szemléltette a görögkatolikus iskolarendszer fejlődését és Bányay Jenő káptalani helynök kultúrprogramját.

A szekciók végén a jelenlévők kérdéseket tehettek fel az előadóknak, valamint hozzászólhattak a hallottakhoz.

A konferenciát mások mellett megtisztelte jelenlétével dr. Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke, Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, illetve dr. Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályvezetője.

A konferencia előadásai az Athanasiana-sorozatban lesznek elolvashatók, illetve megtekinthetők a Görögkatolikus Médiaközpont YouTube-csatornáján.