A legfőbb feladat a kárpátaljai magyarság érdekképviselete

A Munkácsi és a Nagy­szőlősi járásokban már lezajlottak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti gyűlései, a Beregszászi és az Ungvári járásokban, valamint a Felső-Tisza-vidéken azonban még folytatódnak.

Haláboron Kádár Szilvia alapszervezeti elnök beszámolójában elmondta, hogy a tagság megújításakor a tagok túlnyomó többsége tag akart maradni. Számos rendezvényt szerveztek, köztük a nagyon jól sikerült gyermeknapot. Az alapszervezet ezenkívül teleházat is kapott.

Badalóban Balogh Zoltán alapszervezeti elnök röviden beszámolt az elmúlt év eseményeiről. A rendezvények sora Petőfi Sándor születésnapján kezdődött, amikor a helyiek méltóképpen, a költő emléktáblájának megkoszorúzásával adóztak a lánglelkű költő-forradalmár emlékének. A KMKSZ alapszervezete részt vett a március 15-i megemlékezésen, az immáron nemzetközivé vált falunapon, illetve novemberben a sztálini terror áldozataira való kegyeletteljes főhajtáson is.

A Tisza-parti település március 15-én falunévtábla-avatásra is készül.

Asztélyban Nagy Anikó alapszervezeti elnök az asztélyi szervezet fejlődéséről és rendezvényeiről beszélt. Kiemelte a sikeresen megrendezett perecfesztivált, a nyertes teleház-pályázatot, valamint a remek anyaországi kapcsolatokat.

Macsolán Kocsis Lujza beszámolt az elvégzett munkáról, majd megemlítette, hogy a tervek között szerepel a tagság aktivizálása, valamint a KMKSZ központi rendezvényein való részvétel.

Nagybégányban Kiss András alapszervezeti elnök beszámolójában elmondta, hogy sikerült szervezettebbé tenni az alapszervezetet, melyet a nagyfokú érdeklődés is mutat. Mivel Kiss Andrást munkahelye más járáshoz köti, ezért javaslatára Szimcsera Jánost választották az alapszervezet új elnökévé.

Kisbégányban Komári Ibolya számolt be az elmúlt év főbb eseményeiről a helyi általános iskolában megtartott közgyűlésen. A 102 tagú alapszervezet rendszeresen megünnepli a magyar nemzeti ünnepeket, részt vállal a faluünnepségek megszervezésében és lebonyolításában.

A muzsalyi „aranybánya-probléma” kapcsán az elnök asszony felajánlotta segítségét: ha szükséges, Kisbégány csatlakozik az aláírásgyűjtéshez.

Beregszászban Bocskor László alapszervezeti elnök köszöntötte a szép számmal megjelent tagságot. Elmondta, hogy tavaly nagyon sok önálló rendezvényt szerveztek, és számos esemény lebonyolításában partnerként is részt vettek. Megemlékeztek március 15-ről, és kárpátaljai körutazáson is részt vett a tagság. Trianon-emlékünnepséget szerveztek, részt vettek a Turul-ünnepségen, méltatták az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját, melynek fő szónoka Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője volt. Bocskor László az egyik legszebb eseményként a magyar kultúra napja alkalmából szervezett Misztrál-koncertet nevezte meg, melyet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával és a Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezettel közösen szerveztek meg. Bocskor kiemelte: a KMKSZ fő feladata a kárpátaljai magyarság érdekképviselete, melyért minden körülmények között kész tenni. A kulturális szövetséget bíráló külső erők kritikája nagyrészt abból következik, hogy a KMKSZ a politikai színtéren az elvei mellett végsőkig kitartó és idegen érdekek szolgálatába nem állítható szervezet.

Horkay Sámuel, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője a városi tanácsban végzett munkáról számolt be. A KMKSZ-frakció munkája különlegesen nehéz abban a közegben, ahol a másik magyarságszervezet képviselői – köztük a város polgármestere is – számos alkalommal a magyar érdekekkel ellentétes politikát folytatnak.

Borzsován Buzási István elnök beszámolójában elmondta, hogy minden fontosabb eseményen képviseltetik magukat. Az anyaországi támogatások kapcsán végzett munka rendben halad. A borzsovai tagság teljesen egyetértett azon kérdésben, hogy tiltakozni kell a nagymuzsalyi aranybánya megnyitása ellen.

Mezőváriban Izsák Tibor, az alapszervezet alelnöke beszédében kiemelte, hogy fontos szerepet játszik a község életében az alapszervezet, rendezvényeket szerveznek, és igyekeznek teljesíteni a fő célt: a magyarság megmaradásának biztosítását.

Kígyóson Kész Elemér alapszervezeti elnök a szervezetnek az elmúlt időszakban történt sikereiről és az elvégzett munka tanulságairól, valamint a szervezet aktivistáinak közéleti szerepéről beszélt.

Dédában Juhász Katalin alapszervezeti elnök elmondta, hogy a tagság soraiban nagyon sok a magyarság összetartásában és erejében szilárdan bízó ember. A dédai alapszervezet a jövőben saját rendezvényre szeretne pályázni.

Nagybocskón Illés Éva beszámolt a támogatói nyilatkozatok ügyintézésével és az oktatási-nevelési támogatással kapcsolatos munkáról. A tervek szerint a testvértelepüléssel, Túrkevével közös ünnepség keretében emlékeznének meg a 100 éve Nagybocskón született, majd Túrkevére került neves biológusról, Balogh Jánosról. A gyűlésen szó esett az itt eltemetett második világháborús magyar katonák áttemetéséről, valamint a helyi magyar iskolások helyzetéről.

Gyertyánligeten Eiben Éva alapszervezeti elnök beszámolt a támogatási nyilatkozatok kiadása kapcsán végzett munkáról és az oktatási-nevelési támogatás pályázásához nyújtott segítségről. A tagság méltatta magyarságunk mindegyik nemzeti ünnepét. A gyermekek számára farsangi bált szerveztek. Hadar Irén a településen folyó magyar fakultatív oktatásról számolt be.

Técsőn Kékesi Sándor számolt be az elvégzett munkáról. Az elmúlt év legfontosabb eseményeinek egyike a „koronavárosok találkozója” volt, melyen a técsőiek is részt vettek. Tavaly októberben a városba látogatott Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, aki beszédet mondott a református templomban, majd találkozott az alapszervezet vezetőivel is. Novemberben a tagság megemlékezett a sztálinizmus áldozatairól, decemberben pedig a técsői óvoda magyar csoportjának ajándékokat nyújtottak át. Az elnök megemlítette, hogy az elmúlt évben anyagi okok miatt számos rendezvényt nem tudtak megrendezni, ezt azonban idén szeretnék pótolni.

Ungtarnócon Kiss Klára alapszervezeti elnök beszámolt a tagság változásáról és az adatlapok kitöltésének folyamatáról. A KMKSZ díszes falunévtáblákat adományozott a községnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által támogatott program keretében. Szó esett arról, hogy az ungtarnóci gyerekeknek – a botfalvai és sislóci fiatalokkal együtt – táncházat szerveznek a tiszapéterfalvi Kokas banda részvételével. A tagság terve, hogy a községi tanácsnál bejegyeztesse az alapszervezetet.

Botfalva és Sislóc KMKSZ-alapszervezetei közösen tartották meg gyűlésüket, melynek kezdetén a tagok megemlékeztek a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének tragikusan elhunyt korábbi elnökéről, dr. Soós Kálmánról. Majd Mikula Sarolta botfalvai és Medve Andrea sislóci alapszervezeti elnökök a múlt évi munkáról számoltak be. A beszámoló érintette az őszi parlamenti választásokra történő felkészülést. Szó esett a magyar óvodai oktatás kérdéséről, valamint a tiszapéterfalvai Kokas banda részvételével a gyermekek részére hamarosan megszervezendő néptáncoktatásról. A tagság a támogatói nyilatkozatokkal és a schengeni vízummal kapcsolatban tett fel kérdéseket.

A gyűléseken sok kérdés hangzott el a kettős állampolgársággal, a vízumtámogató nyilatkozatokkal, az oktatási-nevelési támogatással, a pályázati lehetőségekkel, a nagymuzsalyi aranybányával kapcsolatban, melyekre a KMKSZ megyei vezetői válaszoltak.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az ez év október 28-án sorra kerülő parlamenti választások fontosságáról szólt, melyben a KMKSZ teljes erőbedobással részt vesz. Májusra valószínűleg ismert lesz majd, hol fognak húzódni a körzethatárok. Hogy a kulturális szövetség egy vagy pedig több jelöltet indít majd, annak függvénye, megbontják-e a tömbmagyar vidéket. Amennyiben nem bontják meg, akkor csak egy jelöltet, amennyiben mégis, akkor a körzetek számával egyenlő jelöltet indít a Szövetség. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a magyar képviselet sorsa nem a körzethatárok megvonásán múlhat, hanem azon, hogy a magyar szavazók magyar jelöltre adják-e le voksaikat.

Brenzovics László, KMKSZ alelnöke az anyaországi és az ukrajnai – ezen belül a kárpátaljai – politikai helyzetet ismertette. Beszámolt az anyaországi kapcsolatokról, a pályázati lehetőségekről, és szólt az ősszel sorra kerülő parlamenti választásokról.

Balogh Lívia, KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről, a közösségek erősítéséről, a magyarságtudat életben tartásáról és az identitás megőrzésének fontosságáról beszélt. Biztatta az alapszervezeteket, hogy pályázzanak, mert ez lehetőséget teremt nagyobb rendezvények lebonyolítására.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, a KMKSZ BKSZ és az alapszervezetek közötti szoros kapcsolatokról, valamint a pályázati lehetőségekről szólt. Ismertette még a járási KMKSZ-frakció álláspontját a legfontosabb kérdésekben.

Ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke az alapszervezetek tagságának kérdéseire válaszolt. Rámutatott arra, hogy a szórványvidékek magyarsága ugyan nemzetiségi szempontból nehezebb körülmények között él, mint a tömbmagyarság, ugyanakkor nagyon fontos, hogy nemzeti identitásukat ne adják fel, hogy megmaradjanak, mert értékes részét képezik nemzetünknek.

fzs, jl, kv

Kárpátalja