Az internetfüggőség nyomában

Az Internet, vagyis a számítógépes világháló az ezredvég sajátos jelensége. A legóvatosabb becslések szerint is (mivel pontos meghatározás nem lehetséges), ma a felhasználók száma világszerte 100 millió fölött van.

A weblapok száma kéthavonta megkettőződik, és hamarosan több weblap lesz, mint a Föld lakosainak a száma. Érdekes adat, hogy naponta 7 ezer milliárd gépelt oldalnyi információ átvitele történik a világhálón.

A nyugati országokban az Internet elterjedésével egy új kulturális forradalom kialakulásáról is beszélnek. Az Internet lehetővé teszi a legkülönbözőbb információkhoz való könnyű és gyors hozzáférést, az elektronikus levelezést, virtuális közösségek kialakulását és az emberi kapcsolatok egy új típusának létrejöttét, mely a földrajzi, kulturális, materiális és nyelvbeli különbségek áthidalásával sajátos szubkultúrát határoz meg. A számítógép képernyője előtt ülő Internet-felhasználók részéről hamar megnyilvánult egyféle emocionális kötődés az úgynevezett online tevékenységek, közösségek és az újonnan kialakult sajátos ismeretségek, barátságok irányában. Ezzel egyidőben láttak napvilágot az első jelzések, melyek a túlzott internetezés káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Az amerikai egyetemeken végzett felmérés során olyan esetek kerültek nyilvánosságra, hogy egyes diákok akár napi 18 (!) órát is interneteztek, ami természetesen hátrányosan befolyásolta az iskolai teljesítményt, de a pár- és baráti kapcsolatokat is. A sajtóban megjelent cikkek is egyre szélsőségesebb esetekről számoltak be, például arról a 12 éves Missouri-i fiúról, akinek megtiltották az internetezést, és ezért meggyilkolta szüleit.

Mivel az Internet-hozzáférés éjszaka olcsóbb, ezért a családok és párok szexuális életét is befolyásolhatja az internetezés, és egy új fogalmat is megalkottak, az ún. cyberözvegyekét, akiket internetező partnere elhanyagol. Az orvosok is felfigyeltek erre a jelenségre, és egyre több cikk jelent meg az Internet-függőségről, mint egy újfajta szenvedélybetegségről.

De hogyan válhat az Internet szenvedélybetegség forrásává?

Az Internet lehetővé teszi a kapcsolatteremtést, eszmecserét, játékot a többi Internet-felhasználóval, oly módon, hogy nem szükséges az egyénnek felfednie valódi azonosságát. Sok internetező egyféle álarcot alakít ki magának, és ezzel az új, kedve szerint beállított identitással vesz részt a hálózat „életében”. A kialakuló „arc nélküli közösségek” sajátos intimitást hordoznak, saját „játékszabályok” alakulnak ki. Lehetőséget nyújtanak a valóságból való kilépésre, és egy virtuális közeg nyújtotta új lehetőségek átélésére. Egyfajta biztonságot nyújt, lehet befogadó vagy éppen exkluzivista, egy közösséghez való tartozás élményét adva. Ugyanakkor teret enged a kreativitásra, az önkifejezésre, a személyes kompetencia átélésére. Ezek a sajátosságok a valóság bizonyos fokú behelyettesítésére teszik alkalmassá az internetes világhálót. Az Internet-addikció kialakulásában néhány sajátosságnak különös jelentősége van. Ezek a következők:

Elérhetőség
Az Internet megjelenése előtt a játékszenvedély kiéléséhez el kellett menni a legközelebbi játékterembe, az üzleti élet viteléhez számtalan telefonhívásra, személyes találkozóra és tanácsadásra volt szükség, a bevásárlás pedig a boltokban való keresgélést, esetleg sorbaállást, cipekedést feltételezte. A világhálón viszont lehetőség van ezernyi egyéni, társas- vagy szerencsejáték elérésére, online üzletkötésre vagy vásárlásra. Ez a néhány példa az azonnali, éjjel-nappali elérhetőségre jól mutatja, hogy az Internet megszünteti azokat az akadályokat és korlátozásokat, amelyek a valós világban elkerülhetetlenek, azonnali gratifikációt nyújtva, vagy lehetővé téve az impulzív szükségletek azonnali kielégítését. Hasonló a helyzet a szexuális tartalmú Internet-lapok elérhetősége esetén is, ami kiküszöböli azokat a társadalmi konvenciókat, melyek a szexualitás megnyilvánulásait övezik, és lehetővé teszi a szexuális vágyak és fantázia gyors kiélését.

Kontroll
A kontroll fogalma egyrészt arra vonatkozik, hogy számos tevékenységi területen (pl. üzleti élet, játék, ügyintézés, vásárlás, stb.) megszűnnek a közbeiktatott láncszemek, és az egyén saját maga, közvetlenül intézheti ügyeit. Ily módon növeli a személyes kompetencia érzését.

Izgalom
Elsősorban az online játékokra jellemző a győzelem, győzni akarás okozta izgalom, ami erős megerősítést jelent a további játékra. Itt kell megemlítenünk a kóros játékszenvedély kialakulásának és kiélésének új lehetőségét, ami egyre fiatalabb korosztályok számára is hozzáférhető, hiszen sok esetben megszűnik a játéktermekben, kaszinókban szokásos életkor szerinti korlátozás. Az Egyesült Államokban végzett felmérések kiemelik továbbá az online árveréseken való szenvedélyszerű részvételt, és a kompulzív elektronikus tőzsdézést.

Beszélhetünk-e betegségről a túlzott internetezés esetén?

Az orvosok szerint igen, ha emiatt károsodnak az egyén fontos szociális, foglalkozásbeli vagy kikapcsolódást szolgáló tevékenységei (ezeket feladja, vagy jelentősen háttérbe szorulnak). Figyelmeztető jel, ha valaki egyre több időt tölt internetezéssel, és ha erre nincs módja, akkor üresnek érzi magát, ingerlékeny és rosszkedvű. Ezek a panaszok internetezés közben megszűnnek, sőt, egyféle megnyugvás, jó érzés vagy kellemes izgalom alakul ki. Az Internet miatt romolhatnak a tanulmányi eredmények, munkahelyi problémák adódhatnak, az Internet-függő gyakran elhanyagolja barátait, kapcsolatait. Sokszor olyankor is az Internetre gondol, amikor éppen valami mást tesz, és gyakran maga is érzi, hogy jó lenne változtatni, de nem sikerül csökkentenie az Internet mellett töltött időt. Ha leül a számítógép elé, nehezen tudja abbahagyni, többször is túllépi a tervezett időtartamot. Ezek a tünetek sok hasonlóságot mutatnak az egyéb szenvedélybetegségekkel, példaként elég, ha megemlítjük a kóros játékszenvedélyt.

Ha elfogadjuk, hogy ez is egyfajta szenvedélybetegség, akkor nyilván gyógyítani is lehet. Érdemes tehát ilyen panaszokkal felkeresni a pszichiátert vagy pszichológust. A kezelés elsősorban a kiváltó okok feltárásából és annak megtanulásából áll, hogy hogyan lehet az ésszerűség határai között tartani az internetezést, szükség esetén akár gyógyszerrel (szorongáscsökkentők, antidepresszívumok) is megtámogatva a terápiát.

Dr. Fábián Zsolt
pszichiáter szakorvos