Az ukrán elnök hivatala elismerte, hogy 2014-ben felajánlotta Porosenkónak szolgálatait Trump volt kampánymenedzsere
Az ukrán elnök hivatala elismerte, hogy Petro Porosenko 2014-es választási kampánya idején volt egy találkozó az Egyesült Államokban pénzügyi bűncselekmények gyanújával jelenleg peres eljárás alatt álló Paul Manafort, Donald Trump amerikai elnök volt kampánymenedzsere „csapatával” – közölte szerdán az ukrán Szabadság Rádió.
Darja Hugyakova, az elnöki hivatal egyik képviselője megerősítette a rádiónak, hogy volt ilyen találkozó, de – mint fogalmazott – további kapcsolat nem volt.
Rick Gates, Manafort volt helyettese keddi tanúvallomásában állította azt, hogy a volt kampánymenedzser nemcsak Viktor Janukovics, Ukrajna oroszbarát exelnökének és környezetének, de Porosenkónak is adott választási tanácsokat 2014-ben.
Hugyakova a találkozóról további részleteket nem volt hajlandó elárulni, hanem azt tanácsolta az újságíróknak, hogy keressék meg Ihor Hrinyiv parlamenti képviselőt, aki annak idején Porosenko kampánystábjának helyettes vezetője volt.
A politikust a rádiónak nem, az Ukrajinszka Pravda hírportálnak viszont sikerül elérnie. Nekik elmondta, hogy valóban volt egy háromórás találkozója Manafort-ral, amelyen meghallgatta az amerikai üzletember által kigondolt stratégiát, de ezzel véget is ért a kapcsolatuk. Hozzáfűzte, hogy Manafort nagyon szeretet volna részt venni Porosenko kampányában, felkészülten, kutatásokkal, szociológiai tanulmányokkal érkezett a találkozóra. „Nem fogta fel, hogy a Majdan után az ország megváltozott” – jegyezte meg Hrinyiv, utalva Manafort korábbi ügyfelének, Viktor Janukovics exelnöknek a bukását eredményező kijevi tüntetésekre.
2016 augusztusában került napvilágra, hogy Paul Manafort éveken át adott tanácsokat Janukovicsnak és környezetének, amiért több millió dollárt is kaphatott törvénytelen úton. Elsőként a The New York Times című amerikai lap közölt erről tényfeltáró cikket, de Manafort nevét az ukrán hatóságok megtalálták az egykor Janukovics mögött álló Régiók Pártja „fekete főkönyveként” emlegetett nem hivatalos könyvelésben is, amikor azt vizsgálat alá vették.