Miként bizonyítható, hogy valaki egy háztartásban élt az örökhagyóval annak halálakor

„Idős rokonommal egy háztartásban éltünk éveken át. Nem sokkal azután, hogy megbetegedtem és kórházba kerültem, az idős néni meghalt. Miután kikerültem a kórházból, még hetekig lábadoztam a hozzátartozóimnál, akik egy időre vállalták a gondozásomat. Amikor viszont haza akartam térni, kiderült, hogy mivel nem arra a címre vagyok bejelentve, nincs jogom többé a rokonom lakásában élni. A közjegyzőtől megtudtam, hogy mivel a lakás tulajdonosának halála óta már több mint hat hónap telt el, és e hat hónap alatt nem kérvényeztem a hagyaték elfogadását, most bizonyítanom kell, hogy valóban egy háztartásban éltem az örökhagyóval annak halálakor. Kérem, magyarázza el, mit jelent mindez, és mit kell tennem, hogy visszatérhessek az otthonomba?”

– Jól foglalta össze levelében: azoknak kell bizonyítaniuk, hogy egy háztartásban éltek az örökhagyóval annak halálakor, akik egy háztartást vezettek ugyan az elhunyttal, de nem arra a lakcímre voltak bejelentve, és a közjegyzőhöz sem nyújtottak be kérvényt a rokon halálától számított hat hónapon belül, amelyben jelezték volna, hogy elfogadják az örökséget, vagyis igényt tartanak arra. Ezek után a közjegyző szempontjából ön olyan személynek minősül, aki elmulasztotta a törvényileg megállapított határidőt. Ha ezek után mégis a hagyaték részét képező lakásban szeretne élni, immár önnek kell bizonyítania valamilyen dokumentummal, hogy egy háztartásban élt az elhunyttal.

Normál esetben a lakcímbejegyzés szolgálna a lakhatáshoz való jog bizonyítékául, ennek hiányában azonban meg kell szereznie a bíróság határozatát, amely kimondja, hogy valóban egy háztartásban éltek az örökhagyóval annak halálakor. Ehhez önnek bizonyítania kell a bíró előtt az együtt élés tényét. Az ilyen ügyekben rendszerint a tanúvallomások szolgálnak bizonyítékul, illetve természetesen az olyan hivatalos igazolások, egyéb dokumentumok is döntőek lehetnek, amelyek alátámasztják a tényállást. A tanúk általában a szomszédok, rokonok, barátok, az adott lakóközösség (OSZBB) vagy egyéb kommunális vállalat tisztségviselői közül kerülnek ki.

Azt követően, hogy megszületett és jogerőssé vált a bírósági határozat, amely megállapítja, hogy egy háztartásban éltek az örökhagyóval annak halála pillanatában, át kell adnia a közjegyzőnek ezt a határozatot, melynek alapján ő engedélyezheti a visszaköltözését a lakásba a hagyatéki eljárás lezárulásáig.

Fontos ugyanis megjegyezni, hogy a szóban forgó bírósági határozat nem jelent garanciát arra, hogy ön a hagyatéki eljárás lezárulását követően is a lakásban maradhat. E dokumentum alapján csupán arra számíthat, hogy a közjegyző a továbbiakban olyan személyként veszi figyelembe önt a hagyatéki eljárás szempontjából, aki a jogszabályoknak megfelelően kérvényezte az örökség elfogadását. A hagyatéki eljárás kimenetele, a lakás sorsa azonban nagyban függ az adott eset körülményeitől, elsősorban attól, hogy jogosult-e ön a hagyatékra, illetve vannak-e önön kívül további örökösök.