Sissi szépségtrükkjei
Sissi életét újra és újra felidézzük, már betéve ismerjük az egészet.
Tudjuk, hogyan lett szerelmes, hogy 16 évesen férjhez ment, és ő lett az osztrák császárné. Tudjuk, hogy okos volt, művelt, szerette a gyerekeit, az anyósát viszont nem annyira. Sissi szép volt. Mit szép? Kora legszebb nője, és ennek megőrzése érdekében mindent meg is tett. Rengeteg mindent.
Már kisbaba korában rámosolygott a szerencse. Sissi ugyanis egy foggal született, ami arrafelé jó jel. Gyereknek eleven, szeleburdi, kedves és szép volt. Idilli környezetben nőtt fel, boldogan, szabadon. Nem csoda, ha pár évvel később feleségként nem élvezte túlzottan a bécsi udvar rideg és merev szabályait. Filmes emlékeinkből tudjuk, hogyan horgászta ki magának Ferenc Józsefet a kis tó mellett, majd milyen romantikus és szövevényes úton szerettek egymásba a hegyekben andalogva. Ennek történelmi hűségét erősen vitatom, de kedves filmes történet, szóval hagyom magam elvarázsolni.
Miután Ferenc József eljegyezte Sissit, dolgos időszak köszöntött a valóságban a fiatal lányra. Rengeteget kellett tanulnia, bővítenie kellett meglehetősen hiányos tudását. Persze, mihez képest volt hiányos, ugye. Sosem gondolta a családja, hogy lányukból császárné lesz, nem is így nevelték, nem is taníttatták extra figyelemmel. Most pedig volt egy évük, hogy gyorsan mindent bepótoljanak. Sissi illemet és történelmet tanult, beszélt a németen kívül angolul és franciául, bár a francia sosem állt hozzá közel, és nem is igen fejlesztette tökélyre tudását soha. Nem vagyok királyi sarj, de ezt én tökéletesen megértem, a francia nekem sem szívügyem, sajnos. Később egyébként megtanult még görögül és természetesen magyarul is, ha már egyszer Magyarország királynéja lett.
A fényes esküvő után következtek a szigorú évek. 1855-ben szülte meg első gyerekét, Zsófiát, egy évvel később Gizellát, majd 1858-ban megszületett a várva várt trónörökös, Rudolf. Sissi alig volt 21 éves, mikor már három gyermek édesanyja volt, egyiküket viszont már el is temette. Zsófia kétévesen tífuszban meghalt, amit Sissi sosem tudott igazán feldolgozni. A filmből emlékezhetünk rá, hogy anyósával a gyerekkérdés volt a fő civódási pont. Zsófia főhercegné elvette tőle kislányát és kisfiát, és a palota másik szárnyában neveltette őket, ugyanis Sissit még túl fiatalnak ítélte a feladathoz. Amúgy sem járta volna, hogy egy császárné ezzel foglalkozzon. Egy anyát eltiltani a gyermekeitől? Az anyósnak? Hűha, nem csodálom, ha Sissi egész életében haragudott rá ezért.
Egyetlen örömét a szépítkezésben lelte, mert a piperézkedés legalább engedélyezett volt neki. Kora összes boszorkányságát bevetette, hogy minél szebb és fiatalabb maradjon. Diétázott, sportolt és mindent magára kent, amit csak lehetett. Testét gőzfürdővel és az azt követő hétfokos hideg vízben való pancsolással tartotta feszesen. Heti egyszer pedig kifejezetten forró, gyógyfüves-olajos kádfürdőt vett, olyan gyógynövényekből keverve, ami csak elképesztően forró vízben fejti ki hatását. A fürdő után órákig masszíroztatta magát. Egy-egy éjszaka sem úgy telt nála, mint a normális embereknél szokás. Vaságyon aludt, vékony matracon. Esténként kibontották legnagyobb kincsét: a hosszú haját, ami rossz nyelvek szerint eredetileg szőke volt, de esküvője napjától kezdve sötétbarnára színeztek. Az esti procedúra a következő volt: Sissi lefeküdt az ágyra, a szolgálók pedig szépen kiterítették a haját körülötte, hogy ne feküdjön rá éjszaka. Reggel aztán jött a fodrász, akinek fehér kesztyűt kellett viselnie, amire tilos volt gyűrűt húznia. Csak így érhetett Sissi hajához a figaró. A fodrász órákon át fésülte és fonta a császárné haját, aki nagyon dühös volt, ha egyetlen szál is kihullott, vagy meggörbült. Nem ritkán oda is csapott, ha túl sok hajat vesztett. Pedig volt neki bőven, eleinte derékig, később már bokáig ért. A mosás is egy külön procedúra volt. Ilyen mennyiségű hajat nem volt egyszerű tisztítani, de persze megvolt erre is a titkos módszer. A receptet ma sem ismerjük teljesen pontosan. Unokahúga szerint pálinkát és tojást kevertek össze, és azzal mosták a haját, de van, aki azt állítja, hogy 30 tojássárgáját és egy fél üveg brandyt mixeltek samponnak. Hajöblítéshez ecetből, levendulából, narancsvirágvízből és csalántinktúrából kutyultak valami finomat a szolgák. Egy biztos, kéthetente volt hajmosás, arra a napra pedig minden létező programot le kellett mondani. Már csak egy dolog érdekelne, amire nem találok választ. Hogyan szárítottak meg ilyen hajzuhatagot? Jó időben gondolom a napon, de télen? Elég macerás lehetett.
Sissi nem csupán hajára, bőrére is különös figyelmet fordított. A kor szokása szerint nyers hús levet ivott, mert úgy tartották, abban van a fiatalság titka. Bőrére pedig esténként nyers borjúhúst tett. Itt megállnék egy szóra. Én, a Hogyan legyek jó nő? című sorozat háziasszonyaként mondom – túl megannyi arcpakoláson -, hogy ilyet még életemben nem hallottam, nem láttam. Állítólag csodásan puhítja a bőrt a nyers hús, jó mélyen felszívódik a benne lévő jóság. Akinek van gyomra és kedve, tegyen egy próbát, és kérem, írja meg, mire jutott. A husi mellett azért volt jó pár más csodakencéje is természetesen, arctejekkel és rózsavízzel mosta a bőrét esténként, reggelente pedig különleges krémekkel ápolta magát.
Sissi kora divatikonja volt, öltözködését többen utánozták. Testéről sem feledkezett meg. A fitneszkirálynő címet is kiérdemelte volna, annyit mozgott. Sokat túrázott, úszott, hegyet mászott, biciklizett, vívott, egészen kiválóan lovagolt, és még egy tornatermet is berendeztetett magának, ahol tudott sportolni. Egyfolytában diétázott, hogy karcsúságát megőrizze, voltak napok, amikor csak egy kis teát iszogatott és pár narancsot evett mindössze. 172 cm volt és mindössze 50 kiló négy gyerek után is. Bolondult a csokiért, de ha túl mohó volt egy nap, a következőn csak tejet ivott. A kedvenc édessége amúgy az ibolyafagyi volt, imádta az ibolya színét és illatát, a szobáit is ilyen színűre festette. A sok édességtől és a diétától fogai egyre rosszabb állapotba kerültek, amiket nagyon szégyellt.
Igyekezett csukott szájjal mosolyogni, és csak keveset beszélni. Későbbi éveiben már legyezőt tartott a szája elé, és csak félszegen motyogott. Ez a zárkózott viselkedés vezetett oda, hogy az udvarban az a nézet terjedt el, hogy Sissi meglehetősen butácska, azért nem beszélget. Pedig nem hiányos tudását leplezte szegény, csak a rossz fogsorát. A sok kencefice, meg szépítkezés egy végtelenül öntelt, hiú emberre utal, de ne gondoljuk ezt. Sissi nem az a fajta nő volt, aki jól tűri a bezártságot és a gyeplőt. Folyton bántották az udvarnál, felhívták a figyelmét hiányosságaira, anyósa piszkálta, úgy érezte, nem elég erre a feladatra. Az udvar rossz szemmel nézett rá, nem voltak barátai, gyerekeit elvették tőle, egyedül a nép szerette. Szépségének óvása inkább önbizalmának erősítése miatt volt fontos, nem hiúsági okból fakadt elsősorban.
Sissi élete nem volt valami vidám. Súlyos depresszió gyötörte a bezártság és gyermeke elvesztése miatt. Orvosai tanácsára Madeira szigetére utazott friss levegőt szívni. Olyan jólesett neki a távollét, hogy nem is igyekezett vissza, nagy utazásokat csapott: Korfu, Velence, Törökország, Görögország, Egyiptom, Tunézia. Persze ne felejtsük ki kedvenc helyét, Magyarországot sem. Imádott itt lenni, vadászni, pihenni. Udvarhölgyei közül a magyarokat szerette a legjobban, legjobb barátnője és bizalmasa is magyar volt, Ferenczy Ida, aki mellette volt 30 éven át. Erzsébet egyre többet tudott a magyar történelemről, sőt a nyelvünket is megtanulta. Élénken érdeklődött a magyar politika és rosszakarók szerint Andrássy Gyula gróf iránt is. 1867-ben megtörtént a kiegyezés, megalakult az Osztrák-Magyar Monarchia. Erzsébet Ferenccel Budára látogatott, ahol királyi párrá koronázták őket a Mátyás-templomban.
A hagyomány szerint ilyenkor koronázási ajándékot kap az új király a nemzettől, ami jelen esetben a gödöllői Grassalkovich-kastély és 100.000 arany forint volt. A pénzt a király nagylelkűen felajánlotta az 1848-49-es szabadságharc magyar hadiözvegyeinek, árváinak, rokkantjainak. Szép gesztus volt tőle, bizonyára Sissi állt a dolog hátterében. A kiegyezés után a párnak újból gyermeke született Mária Valéria. Ha lehet ezt mondani, gyermekei közül talán őt szerette a legjobban, saját maga nevelte, sokat utaztak, magyarul is megtanította. Depressziója, rosszkedve azonban sosem múlt el, 30 éves kora után már nem engedte magát fényképezni, vagy lefesteni sem, mert úgy gondolta, vége a szépségének, és ne így maradjon meg az utókornak. Fia megnősült, ahogy lányai is rendre férjhez mentek.
A rosszkedvét leszámítva az élet nyugodt mederben folyt, mígnem 1889 januárjában fia Rudolf, a trónörökös öngyilkos lett. Megölte magát és szeretőjét is a mayerlingi vadászkastélyban. Sissi teljesen összeroppant. Ezután csak feketében járt, és egy percet sem bírt ki tovább Bécsben. Rengeteget utazott, verseket írt, olvasott, megpróbált elzárkózni a külvilágtól. A lelkét viszont nem sikerült lenyugtatni, vigasztalhatatlan volt örökre.
1898-ban Sissit megölték. Egy hajókirándulásra sietett éppen kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel Genfben, amikor a Luigi Lucheni nevű olasz anarchista leszúrta egy reszelővel. Sissit majdnem megmentette divatmániája, ugyanis olyan szoros fűzőt viselt, hogy a támadás után felállt és saját lábán sétált fel a fedélzetre, sőt magyarul még azt is hozzátette az esethez, hogy biztosan csak az óráját akarta ellopni a férfi. Miután azonban a hajó kifutott rosszul lett, és összeesett. Ekkor vették észre a súlyosan vérző sebet. Hiába fordultak vissza, Erzsébet meghalt. 61 éves volt.
Sissi élete sajnos korántsem volt olyan könnyed és habos, mint a róla szóló sorozat. Érdekes, hogy a filmben játszó Romy Schneider sorsa is hasonlóan szomorú véget ért. Két nő, két bús élet. Mi viszont szépen emlékezünk rájuk.
forrás:life.hu